Magyarradar – Hypernomad

Hypernomad nevéhez méltó módon hipersebességgel termeli a lemezeket. A tavalyi évben egészen pontosan tizenkét albuma jelent meg. Ezzel el jött az ideje, hogy olvasóink is megismerjék az igen produktív zenészt, aki etno-elektronika-ambient-jazz-tribal sokszögben alkot.

Megalakulás éve:​ 2009-ben kezdődött a Hypernomad Live Essence néven futó duó (+ Fülöp Vazul - e-drum, ableton) formációval, ami konkrétan azért jött létre, hogy színpadra vihessük az addigi Hypernomad-anyagot. Aztán 2012-től ismét one man show-á vált a Hypernomad.

Tagok​: Hypernomad - hang, kaossilator pro, ks2s, kp3, wavedrum, folkflute, kaval, tilinka, melodica, perepelocska, kanta, djembe, shona style-kalimba, meghatározatlan tárgyak, ableton lite.

Stílus:​ Hypernomad.

Hatások:​ Húsz éve nem hallgatok mást, csak tradicionális zenéket, elsősorban indonéz, thai, vietnami, laoszi gamelant, japán, kínai és a (legnagyobb szerelem) koreai tradíciót, illetve az utóbbi néhány évben a 60-as, 70-es évek experimentalis, spirituális jazzét, például: Sun Ra, Arthur Doyle, Don Cherry, Codona és társaik.

Kiadók:​ 2011-ben Trottel Records, 2015-ben Mana Mana Records, jelenleg szerzői kiadások.

Történet: ​A kezdet harminc év homályába vész és teljesen szokványos: elkezdesz csörömpölni, mert muszáj, mert ha nem teszed, nem érzed jól magad. Dobosként kezdtem a kezdeti zenekaros éveimet, ahonnan az első - a 90-es évek elején valódi dél-alföldi kultzenekarrá fajult - bandát említeném meg, a NervenArbaitot. Az első önálló projektem a 90-es évek második felétől datálódik Plasmasaman néven. Itt kezdődött az igazi kísérletezés, a bölcsesség keresése, a zene, a filozófia és a spiritualizmus összefonása által. Ez egyben jelentett egy hat éves kivonulást is a társadalomból. A következő, számomra fontos állomás ​a Skandináv Gibbons néven futó, zeneileg az `ittésmost` improvizációs metódus szentségét valló, inkább baráti társaság, szellemi közösség, mint a szokványos értelemben vett zenekar volt. Úgy koncerteztünk évekig, hogy egyetlen próbánk sem volt, viszont Szokolay `Dongo` Balázs, Pribojszki Ferenc kaliberű zenészeket sikerült bevonzanunk. Ezután kezdődött a Hypernomad-korszak.

Megjelenések​: Hiperistan Dayo (2011, Trottel Records), PabadaPop (2015, Mana Mana Records), 2016 szerzői kiadásai: Sono Care, Semi Contact, Natural Drift, Ontological Music, Ambient Maximo, No Funeral Is Sure, Festival Ethno, Shintho Jazz, Noonwalks, Familiar Trees, Globeramble és a Polishing Of Nothing.

Küldetés:​ A mindenség emberi élménnyé formálása a zene által - a zene a világ valódi metódusainak, mozgatóinak legszórakoztatóbb és legadekváltabb megismerési módja.

Jövőkép:​ Egy ház arámmal, folyóvízzel, valami erdő közepén, ahol húsz mérföldes körzetben nincs ember. Komolyra, avagy zenére fordítva a szót, perpillanat szeretnék olyan kiadót találni a három új lemezanyagomhoz, amelyik bakeliten tolná ki a nagyvilágba, illetve megyek tovább utamon és zenélek, megismerek, változom.

Mellékprojektek:​ Jelenleg csak a remixelés aktív. Legutóbbi projektek.

Szexepil:​ Mizantrópia.

Legnagyobb eredmény, elismerés: ​A legnagyobb szakmai elismerés számomra az volt, mikor összehozott a sors Ágoston Béla, korszakos zsenivel, aki néhány közös zenélés után fantáziát látott bennem és meghívott egyik, éppen aktuális zenekarába (Etnofaun), illetve állandó vendége volt a Hypernomad live acteknek. 2009-ben a Folkbeats tehetségkutatón: “A Hypernomad Live Essence stílusteremtő bátorságért s az újító hozzáállásért, amivel a világ népzenéit kezeli, a Folkbeats világzenei különdíját kapta!” 2011-ben a királyi TV által rögzített koncert az A38-on, Ágoston Béla vendégszereplésével. 2010-12 között koncertek olyan kult helyeken, mint a berlini Supamolly, ahol ötórás live actet toltam, vagy a párizsi Bellevilloise, ahol Jutasi kollégával bohóckodtunk. Vagy a remix-világbeli kirándulásaimról: “Kifejezetten nem akartam külön megnevezni senkit, már csak azért sem, hogy érdemes legyen utánajárni, de a vége felé felcsendülő Út című dal Hypernomad-féle remixe az egyik legeslegjobb és legkreatívabb dal, ami a lemezen hallható, sőt attól függetlenül is. Egészen kivételes és sokrétegű szám, pedig nem is nagyon használt fel sok egyebet az eredeti dalból a fúvós hangmintán kívül” - írja Rácz Misi a Lángoló gitárokon. És 2015-ben a Happysong a Legjobb Dal címet nyerte meg a Los Angeles-i Akadémia Music Awards blues/elektronika szekciójában.

a fentebb említett emlékezetes A38-as koncert: 

Hypernomad Facebook-oldala