„Cziffra bármilyen nehéz helyzetben példaként szolgálhat számunkra” – Szulák Andrea-interjú

Idén második alkalommal rendezik meg a Cziffra Fesztivált: január 9. és február 28. között több helyszínen, több kapcsolódó eseménnyel. A világhírű magyar zongorista, Cziffra György emléke előtt tisztelgő rendezvénysorozat keretein belül, más események mellett Lajkó Félix improvizációs estje és a török Fazil Say zongoraestje mellett Szulák Andrea Bárestje is szerepel a programban, utóbbi február 25-én a MOMkultban. Szulák Andrea több szállal is kötődik Cziffrához, ezekről mesélt az alábbi interjúban.

- Ön is felkérést kapott a másodszorra megrendezésre kerülő, a fesztiválok sorában kiemelten rangosnak tekinthető Cziffra Fesztiválra. Balázs János Önnek szánta a bárest háziasszonyának szerepét. Miért fontos Önnek a felkérés?

- Többféle szállal kötődöm Cziffra Györgyhöz. Amellett, hogy nagy meglepetésként ért Balázs János felkérése és hatalmas örömmel fogadtam, valahol természetesnek érzem, mert kamaszkorom óta rajongok a század egyik legnagyobb magyar zongoraművészének életművéért. Édesanyám énekesnő volt, és a negyvenes évek végén többször fellépett Cziffrával. Ha jól emlékszem, tizenéves korom környékén ő adta a kezembe életrajzi kötetét, az Ágyúk és virágokat, amely olvasmányként is azonnal magával ragadott, arról nem is beszélve, hogy szorosabbra fűzte a zenéhez kötődő, már előtte is komoly viszonyomat. Édesanyám ugyan a korszak népszerű, a közönség által kedvelt slágereit adta elő, otthon olyan természetes volt a komolyzene, mint a levegővétel, nem is emlékszem arra, hogy valaha is más zene szólt volna. Hozzá hasonlóan otthon a mai napig csak komolyzenét hallgatok. A klasszikus zene megnyugtat, kikapcsol, feltölt. Ilyenkor közel érzem magamhoz édesanyámat. Cziffrával annyiban érzek még rokonságot, hogy tanultam komolyzenét, viszont léptem fel bárban, nem utolsó sorban pedig kiemelten fontosnak gondolom a tehetséggondozást, egykor hasonló típusú műsort is vezettem.

- Otthon tehát beszéltek Cziffráról, a személye téma volt.

- Édesanyám szenvedélyesen szerette, rajongott érte, egy időben viszont ezt nem nézték jó szemmel. Édesanyám mindig is forradalmár, bátor, az elveiből semmit nem engedő asszony hírében állott, és ahol csak lehetett, hangoztatta, hogy Cziffra Gyuri az elsők között a legelső. Pályája során ebből akadtak is konfliktusai, kisebb-nagyobb nézeteltérései. Később, részben politikai okokból, végleg abbahagyta az éneklést.

GALÉRIA AZ 1956-BAN EMIGRÁLT CZIFFRA GYÖRGY CSALÁDI FOTÓARCHÍVUMÁBÓL.

- Miként épül fel a tervezett repertoár, hogy néz majd ki a bárest?

- A korszak hangulatát visszaadó, a főbb vonásait megrajzoló dalokkal készülünk. A saját repertoáromból is választok, azokban is találni hasonló atmoszférájú, kicsit füstös, kicsit báros darabokat, például a Balázs Elemérrel és több kiváló zenésszel közösen készített Szeretni bolondulásig című lemezünkön. Az esten Sárik Péter mellett egy fantasztikus cigányzenekar lesz a kísérőm.

- Édesanyja repertoárjában találni olyat, amit a báresthez is felhasználhat?

- Természetesen! Szerencsére minden utána maradt darabot megőriztem. Csodálatos ereklyék vannak a birtokomban, páratlan kották, szövegek. Amikor kamaszként elkezdtem énekelni, édesanyám megmutatta őket, bár ő ritkán vette elő, nyilvánvalóan fájt neki.

ÍGY KÖTÖTTE EL CZIFFRA A NÁCIK MOZDONYÁT.

- Kijelenthetjük, hogy rajta kívül Cziffra György játéka és élete is befolyásolta Önt a pályaválasztásban?

- Úgy gondolom, hogy valóban hatással volt a zenei vonal melletti elköteleződésemre. A pályámat színesítő állomások, a pozitív élményként megélt éjszakázások, a koncerttermek világa – időnként most is kapok meghívást az Orfeumba, – tehát a Cziffra György bejárta terep személy szerint számomra nem nevezhető idegennek.

Cziffra feleségével

- Cziffra improvizációs készségéről dicshimnuszok zengenek.

- Hiszem, hogy improvizálni kivétel nélkül csak az igazán nagy művészek tudnak. Bármennyire is szigorúan hangzik, a közepesek számára nem adatott meg ez a képesség.

- Emberileg és zeneileg mi fogja meg Cziffrában?

- Az ember, aki már-már hétköznapi, úgymond kézzel fogható, szerethető figura, és a művész, aki annyira éteri, hogy képtelenség utánozni, másolni. Rendkívül furcsa kettősséget érzek ebben. Bátran kijelenthetem, hogy a huszadik század egyik legizgalmasabb kulturális figurájának tartom őt. Élete történelmi és drámai, jellemzően magyar sors. Bármilyen nehéz helyzetben példaként szolgálhat számunkra, az elakadáskor lendületet, a munkában erőt és bátorságot adhat.

interjú: Ayhan Gökhan
fotók: Cziffra Fesztivál

A jövő héten kezdődő Cziffra Fesztivál teljes programja, benne Szulák Andrea estjének részleteivel.

A Cziffra Fesztiválról

Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 2016 februárjában hívta életre az első CZF Fesztivált, amelynek alapvető küldetése, hogy a világhírű magyar zongoraművész magas művészi színvonalú életművét és hagyatékát méltóképpen megőrizze és ápolja, illetve folytassa azt a fiatal művészeket felkaroló és segítő munkát, mely Cziffra György életében nagy hangsúlyt kapott. Az első fesztivál nagy sikere után az 2016/2017-es évadban kibővült összművészeti programokkal, külföldi vendégművészekkel már két helyszínen, a MOM Kulturális Központban és a Zeneakadémián rendezik meg a CZF Fesztivált 2017. február 21. és 26. között, amelyen fellép többek között Fazil Say, Mischa Maisky, Rost Andrea, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Lajkó Félix és Jandó Jenő is. A fesztivál támogatója az NKA és a Szerencsejáték Zrt. (X)