„Tiszteletben tartsuk a dolgok természetes tisztaságát” – Diego El Cigala-interjú

Az idei Veszprémfest a korábbi éveknél is sokszínűbb műfaji választékot kínál (Lisa Stansfieldtől Gregory Porteren át a Thievery Corporationig), azon belül pedig az egyik legkülönlegesebb koncert minden bizonnyal Omara Portuondo és Diego El Cigala közös fellépése lesz. A kubai zene nagyasszonya és a flamenco spanyol királya Pazar estet ígér július 13-ára, utóbbit kérdeztük karrierje legjelentősebb állomásairól.

- Mi az első zenei emléke? Hogyan kezdett énekelni?

- Az első zenei emlékem apámmal kapcsolatos. Amikor éjszakánként hazaért a nagybátyámmal, Rafael Farinával és más barátokkal, akkor mindig elkezdtek énekelni, még az anyám is csatlakozott hozzájuk. Én is így kezdtem énekelni, velük közösen, aztán már nagyon fiatalon színpadokon is felléptem. Van egy képem magamról, amin kilenc vagy tízévesen énekelek egy fesztiválon.

- A kilencvenes években, szólókarrierje berobbanása előtt rengeteg művésszel dolgozott együtt. Mi volt a legfontosabb lecke, amit a zenéről megtanult ezekben az években?

- Elsősorban azt, hogy ez egy nagyon kemény munka. A világ minden részét bejártuk tánctársulatokkal és hozzászoktam a színpadhoz, valamint az állandó úton levéshez.

- Az első szólólemeze, az 1998-as Undebel azonnal nagy siker lett. Hogyan emlékezik vissza erre a lemezre és időszakra?

- Ezt a lemezt a véletlen hozta össze egy barátom által, akinek szerződése volt egy lemezcéggel és ő ajánlotta nekik, hogy dolgozzanak velem is. Így készült a lemez, egyszerűen bementünk a stúdióba és működött a dolog.

- A 2003-as Lágrimas Negras című lemezén a saját flamenco stílusát kubai ritmusokkal keresztezte a legendás zongorista, Bebo Valdés segítségével és hatalmas siker lett. Milyen hatással volt az ön életére mindez?

- Rengeteget jelentett nekem, szinte mindent ennek köszönhetek. Bebo segített nekem átlépni a flamenco határait és rálelni más ritmusokra. Ez által turnézhattam először körbe a világot szólóelőadóként, ami által meg megismerhettem másféle zenei világokat, amik meg később határozták meg karrieremet.

- A mindig megújuló flamenco legfőbb hangja lett – például tangóval ötvözte a műfajt – ugyanakkor a stílus alapjaihoz is hű marad. Mi a titka annak, hogy zenéje egyszerre tud felmutatni új és tradicionális jegyeket?

- Amikor úgy döntök, hogy közelebbről is megvizsgálok egy másik zenei világot, azt mindig a flamenco-művészként teszem. Nem egyesíteni, beleolvasztani próbálom a másik műfajt a flamencóba, hanem a közös pontokat, gyökereket keresem és onnan kezdem az alkotást. Ha nem találok ilyen közös pontokat, akkor nem is kezdek munkába. Ez az egyetlen módja, hogy tiszteletben tartsuk a dolgok természetes tisztaságát.

- Milyen további tervei vannak a flamencóval? Ismeri például a kelet-európai, magyar cigányzenét? Mit gondol volna keresnivaló a két műfaj határán?

- Jelenleg éppen egy salsalemezt fejezek be, amit a 70-es, 80-as évek mozgalmai inspiráltak. Fania All Stars, Hector Lavoe, Cheo Feliciano, Celia Cruz és így tovább. Októberben fog megjelenni. Hallottam már egy kevés kelet-európai cigányzenét és nagyon érdekesnek találom. Van egy olyan projekttervem, amibe ez a műfaj is beleférhet, úgyhogy majd meglátjuk!

- Miért szeret Omara Portuondóval énekelni?

- Omara legenda. Olyan képessége van az önkifejezésre, amilyent ma már nagyon nehéz találni. Mellette lenni már elég ahhoz, hogy bárki azonnal tudja, ő nagyon különleges. Régóta csodáltam már őt, és mivel a repertoárjainkban sok a közös pont ezért ez a lehetőség, hogy mindezt megoszthatjuk együtt egy igaz ajándék.

interjú: Dömötör Endre

további információk a VeszprémFest oldalán