Fellélegezhetnek az öltönypunk és ing-hardcore rajongók, a műfajában legendássá vált svéd Refused ugyanis új lemezzel rukkol elő. A tizenhét év után, június 29-én megjelenő negyedik stúdióalbumról megosztották az első dalt, ami alapján igen jó dolgokra lehet számítani tőlük.
A "halj meg hősként, vagy élj addig, amíg te magad leszel a gonosz" két útja közül a svéd Refused a harmadikat választotta: miután 1998-ban kiadták a The Shape Of Punk To Come című korszakos lemezüket, szinte azonnal fel is oszlottak, hiszen az úgy trve és az ikonikus státusz is garantált. Persze a tagokat el lehetett kapni bőven máshol (főleg Dennis Lyxzén énekes volt aktív) és azt is megúszták, amibe sok csapat belebolondul, vagyis hogy minden egyes interjújukban azt kérdezik tőlük, hogy mikor lesz visszatérés az anyazenekarhoz. ""Senki nem akarta, hogy baszakodjunk azzal az imázzsal, amit felépítettünk. Az együttes csinál egy fasza lemezt, aztán feloszlik. Nem akarták, hogy ezt elvegyük tőlük. Hát ezzel pont, hogy kiprovokálták belőlünk a cselekvést!" - mondta David Sandström dobos a Freedom című anyagról, amely június 29-én jelenik majd meg az Epitaph kiadó gondozásában. A zenekar 2012-ben már egyszer újraalakult, de csak néhány fellépés erejéig, aztán tavaly év végén bejelentették, hogy ismét beveszik a koncertszínpadokat, de a lemezről ezidáig hallgattak.
Az első közzétett új dalnak pedig hiába az az ember volt a producere, akinek a We Are Never Ever Getting Back Togethert is köszönhetjük, Lyxzén szerint a Freedom "talán a legradikálisabb dolog, mind zeneileg, mind szövegileg", ami valaha Refused néven megjelent. A svéd popmágus Shellback amúgy csak két dalba segített be, a lemez nagy részén Nick Launay-val (Arcade Fire, Nick Cave) dolgoztak együtt. És hogy milyen a Refused 17 év után? Mintha abba sem hagyták volna! Az Elektra a Freedom nyitódala lesz és annak tökéletes is, egyrészt az egész egy nagy fellélegzés, hogy a svédek még mindig tudják, milyen a punk formája, másrészt viszont csak még kíváncsibbá teszi az embert az utána következőkre. Ugyanaz a kirobbanó energia, sűrű gitárriffek és zseniális dobjáték jellemzi a dalt, ami miatt anno a 90-es években felfigyeltünk a csapatra, ennél többet pedig nem is várhattunk volna. Esetleg egy budapesti koncert?
A Refused új dala, az Elektra:
