Februárban beesett egy kiváló gyűjtemény grime-frontról, továbbra sem fulladt ki a zajos techno és egy meglepetéslemez is érkezett Four Tettől – kiválogattuk az évkezdet legjobb elektronikus zenei megjelenéseit.
Progresszív gondolkodásuk révén Mumdance és Logos az utóbbi évek legjobban jegyzett grime előadói közé tartoznak az angoloknál, javarészt nekik is köszönhető, hogy a dubstep alternatívájaként kezelt zene nem tűnt el a 2000-es évek végén, hanem megújult és jelenleg izgalmasabb mindennél. Proto (Tectonic Recordings, 2015) című közös lemezük méltán a színtér egyik legjobban várt megjelenése idén, és nem okoz csalódást: a vastag ambient szőnyegekbe ágyazott (pl. Border Drone), relatíve nyugodt atmoszféra sokszor válik basszusoktól visszhangossá, és érdekes, hogy a négynegyedek nem csak a beszédes címeikkel néznek a kilencvenes évek eleje felé (Dance Energy, Move Your Body). A régi keveredik az újjal a tíz számban, ami remek pillanatkép a neogrime-ról 2015-ben.
A TAVALY ÉVVÉGI MŰFAJI TERMÉSBŐL EZEKET VÁLOGATTUK KI.
Rendkívül erős techno albummal jelentkezik az Opal Tapes kiadót alapító Stephen Bishop Basic House alteregójával. A VISA Prick (Opal Tapes, 2014) telis tele van erős pillanatokkal, a nyitó, tíz percnél is hosszabbra nyúló Roe igazi, masszív szeletelés, de a későbbiekben sem vesz vissza Bishop a tempóból. Számról-számra több a torzítás, érezhető a szándékos túlvezéreltség, így a rétegek vastagabbnak, ködösebbnek tűnnek, miközben a ritmus mintha minden perc után izmosabb lenne (a Cones nagyon eltalált e szempontból). Kár, hogy csak hat trekk lett összeválogatva ebből a stúdiósessionből, ugyanis az a ritka eset állt elő, hogy valószínűleg többet is elbírt volna az album.
Január egyik igazi meglepetése volt, hogy Four Tet minden előzetes bejelentés nélkül kiadott egy albumot a Percussions alteregója alatt. A zenék felét mondjuk lehetett már ismerni, de sose legyen rosszabb dolgunk: a 2011 Until 2014 (Text, 2015) azt a nyers, minimalista hangzást képviseli, aminek az alapjait még Steve Reidtől tanulta el (példának okáért több jazzes cin és dob alap hallható erre-arra), de akkor tökéletesítette, amikor elkezdett kísérletezni a későbbi Pink-lemez anyagaival. Remek tánctéri techno a végeredmény egy-két otthoni darabbal, az albumot záró January 2014 pedig egészen fantasztikus.
Velkei Zoltán