Bejelentették a legnevesebb brit zenei szakmai díj 2014-es jelöltjeit. A Mercury Prize-t elnyerni nagy dicsőség, legyen egy előadó egylemezes új jövevény, vagy évtizedes múlttal rendelkező veterán. Idén mind a két kategóriából van versenyzőnk, lássuk őket részletesebben!
A legjobb brit album díjára tehát ők az esélyesek, haladjunk ábécésorrendben:
Anna Calvi második lemezével került fel a listára (One Breath), a nagyszerű artrock énekesnő-gitáros pár hónapja koncertezett az A38-on, ahol interjút is készítettünk vele.
A Bombay Bicycle Club szintén idén járt nálunk, ők a Szigeten (interjú), ahol megmutatták, miért is szeretik annyian ezt a zenekart Nagy-Britanniában. So Long, See You Tomorrow című negyedik albumuk tele van gazdag hangszerelésű, keleti dallamokkal fűszerezett, senkit meg nem bántó indierockkal, mely tökéletes hallgatnivaló lehet egy hosszabb utazás mellé.
Damon Albarnt senkinek sem kell bemutatni, a Blur frontembere hiába van lassan 25 éve a zenei pályán, az Everyday Robots az első szólólemeze. A melankolikus dalok egy technológiába belefáradt, élete idusán lévő férfit mutatnak, ami persze csak neki áll ilyen jól.
Az East India Youth név William Doyle, indiezenészből lett elektronikus producert takarja, bemutatkozó lemeze a Total Strife Forever (nem ismerős valahonnan?) késő őszi elektropop, némi visszafogott technóval fűszerezve.
FKA twigs annyira jó első albummal rukkolt elő múlt hónapban, hogy őt tettük legfrissebb, jubileumi magazinszámunk címlapjára. Az LP1 gyönyörű, furcsa, őszinte lemez, és rajta van az év egyik legjobb dala.
A GoGo Penguin v2.0 című lemeze kissé kilóg a sorból, egy elektronikus jazz anyagról van ugyanis szó, de ha új vagy a témában és érdekel, hol is tart ez a nagy múltú stílus 2014-ben, érdemes meghallgatni.
Az anonimitásba burkolózva indult, de már nem rejtőzködő Jungle a ma méltatlanul aluljátszott funk zenét keveri egy indiezenekar megszólalásával, mi júliusban tuti befutónak neveztük őket, és nem is tévedtünk; első albumuk nagy siker lett a briteknél, ezt bizonyítja a jelölés is.
Kate Tempest spoken word/hiphop lemeze akár egy regény is lehetne (lesz is, jövőre), a dalok alkotta fejezetek különböző karakterek szemszögén keresztül mesélik el, milyen az élet ma Londonban.
Nick Mulvey a jazz felől érkezik, de első szólólemezén énekes-dalszerzői babérokra tör. Gitárjátékán azért a furcsa ritmusképleteknél érződik a múlt és ez emeli ki Mulvey-t a rengeteg hasonló stílusú előadó közül.
Jó évet futott idén a jazz, még egy lemez bekerült a listára a műfajból, méghozzá a Polar Bear nevű kvintett In Each And Every One című kísérleti anyaga. Ez talán a legnagyobb túlkapás, természetesen öröm látni, hogy ennyire elismerésre méltatják ezt a műfajt, de annyi jó lemez van, ami meg kimaradt. Például, ahogy a későbbiekben látjuk majd egy ábrán, a metált a díj egész története során nagyban mellőzték. De vissza a jelöltekhez.
Az egyik legnagyobb esélyesként számon tartott Royal Blood cím nélküli bemutatkozása három héten keresztül vezette a brit lemezeladási listát, sőt, az utóbbi három év legnagyobb debütálását érte el a duó. A hype-ra rácuppanó angol sajtó több helyen már a rockzene megmentőjének is kikiáltotta őket, ami - hiába írnak remek, bólogatós riffeket és énekelhető refréneket - azért jöcskán túlzás. De ki tudja, lehet, hogy ők lesznek a következő Arctic Monkeys.
Végül, de nem utolsó sorban itt van a Young Fathers, "Az év skót lemeze"-díjat egy korábbi EP-jükért már bezsebelő kísérleti hiphop/R&B kollektíva első albuma, a Dead.
Ez lenne tehát a lista, közülük kerül be valaki olyan illusztris nevek társaságába, mint James Blake, a The xx, PJ Harvey, az Alt-J, vagy kicsit régebbről a Pulp és a Primal Scream. Hiányos a lista? Természetesen, de 12-be lehetetlen bezsúfolni a világ egyik legnagyobb könnyűzenei piacának egy teljes éves termését. A fogadóirodáknál egyébként a Royal Blood lemezére érdemes annak tennie, aki szeret biztosra menni, de érdekes módon a legtöbb fogadás eddig az általunk is favorizált FKA twigsre érkezett be. Mielőtt mutatnánk egy-egy dalt a versenyzőktől, nézzünk meg egy érdekes diagramot, melyen az 1992-es kezdetektől a tavalyi évig bezárólag láthatjuk, hogy milyen stílusú előadókat jelöltek a díjra.
Anna Calvi:
Bombay Bicycle Club:
Damon Albarn:
East India Youth:
FKA twigs:
GoGo Penguin:
Jungle:
Kate Tempest:
Nick Mulvey:
Polar Bear:
Royal Blood:
Young Fathers:
JÖN A 25. RECORDER MAGAZIN! JÖN AZ AUSTRA! REC025 LAUNCH PARTY SZEPTEMBER 11-ÉN.
