A MAHASZ nemrégiben közzétette a 2013-as hangfelvétel-értékesítésekre vonatkozó piaci statisztikáit, melyek alapján a szövetség úgy értékeli, a tavalyi év "áttörést jelenthet" a hazai piacon. Valóban így lenne? Megnéztük, miről árulkodnak a számok.
Az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is folytatódott a fizikai eladások csökkenése, közel egymilliárd forinttal csökkentek a hagyományos CD-eladásból származó bevételek, ami így közel 30%-os csökkenést jelentett. A digitális szegmens ugyanakkor szerencsére már itthon is növekedési pályára állt és tavaly brutális 65%-os növekedést produkált.
De ennél is örömtelibb, hogy a digitális szegmens valamennyi fontosabb alága - az egyedi letöltés, a streamingszolgáltatások, illetve a reklámbevétel alapú szolgáltatások - egyaránt növekedni tudtak. Legdinamikusabban az utóbbi kettő, ami két, a magyar piac specialitását jelentő tényezőre is felhívja a figyelmet: a magyar zenekedvelők fizetési hajlandósága továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag, emiatt pedig az olyan szolgáltatások, üzleti konstrukciók, melyek ingyenesen teszik elérhetővé a zenei tartalmakat meredekebben képesek nőni a magyar piacon 2013-ra vetítve mindez tökéletesen tetten is érhető: mind a streamingszolgáltatások, mind a hirdetésalapú szolgáltatások (itthon ez a YouTube-ot takarja) duplájukra nőttek - mintegy 200%-kal - és a teljes magyar digitális piac 60%-át tették ki.
Amennyiben tehát csupán a digitális szolgáltatások tavalyi teljesítményét nézzük, úgy egy valóban pozitív évet zárt a magyar zeneipar. Ugyanakkor az is látszik, hogy ahhoz, hogy a CD-eladások terén évek óta stabilan keletkező - 2005 óta összesen mintegy 6-7 milliárd forintnyi - bevételkiesést ellensúlyozni lehessen, ahhoz a digitális szolgáltatások sokkal erőteljesebb felfutására lenne szükség.
Amint a lenti grafikonból is látható, hazánk messze elmarad az igazán fejlett zenei piacoktól, nem csupán bevételekben (ami persze a piac méretétől is függ) hanem a digitális bevételek részesedését tekintve is. A magyar piacon a digitális szolgáltatások a teljes zeneipari bevételeknek 16%-át tették ki 2013-ban, ami minden tekintetben kevés nemzetközi összehasonlításban. Márpedig azt, hogy a magyar zeneiparra milyen sors vár, az dönti el az elkövetkezendő években, hogy a digitális szegmens mennyire lesz képes növekedni.
Mint az alábbi ábra mutatja, a magyar zeneipar bevételei a 2000-es évek közepe óta a harmadára zsugorodtak, a CD-eladások drámai csökkenése miatt és a fejletlen digitális szegmens miatt. A CD-eladások növekedése nem várható, így ahhoz, hogy a bevételek csökkenése megálljon, vagy legalább csökkenjen a digitális bevételeknek a 2013-as-nál is meredekebben kellene emelkedniük.
Feltételezve, hogy a CD-eladások 2014-ben is az elmúlt évekhez hasonló mértékben csökkennek, a digitális szegmensnek az elkövetkezendő 1-3 évben gyakorlatilag meg kellene duplázódnia és el kellene érnie az 1,1-1,5 milliárd forintos szintet ahhoz, hogy a magyar zeneipari bevételek akár csak stagnáljanak. Mindez - amennyiben megvalósulna - azt is jelentené, hogy a magyar zeneipari bevételek felét teszik ki a digitális szolgáltatásokból származó bevételek, azaz rövid távon a magyar zeneipar elérné az amerikai fejlettségét a piaci mutatókat tekintve.
Ehhez két feltétlenek kellene egyszerre teljesülnie. Egyrészt a jelenleginél is több nagy nemzetközi szereplőnek kellene belépnie a meglehetősen kicsit itthoni piacra, ami azért sem egyszerű, mivel hála az elmúlt évek expanziójának a legfontosabb piaci szereplők - YouTube, Google Music, Spotify, Deezer, Rdio, iTunes - már most is elérhetőek. Továbbá fontos lenne, hogy a nagyon speciális magyar piachoz igazodó, életképes magyar zenei startupok is piacra lépjenek és megjelenjen a digitális zenei innováció, ezáltal növelve a jelenleg a nemzetközi szereplők által dominált magyar digitális piac méretét.
A fentiek párhuzamos, egy időben történő megvalósulására természetesen nagyon kevés esély van, így valószínűbb az a jövő, amelyben a CD-eladásokból befolyó bevételek további meredek csökkenése, szépen, 50-70%-al növekvő digitális szegmens, ugyanakkor összességében erőteljesen csökkenő magyar zeneipari bevételek, és egyre marginalizálódó iparág képe rajzolódik ki.
Pléh Dániel
