A téli pihenőből hamarosan visszatérő Quimby idén főleg koncertezést tervez, de előtte még téli álomból ébredésként megosztja tagjainak kedvenc tavalyi és 'mindenidőkre' vonatkozó, valamint általában összzenekari kedvenc dalait. Íme, a Deezer felkérésére született playlist, ezt hallgatja a Quimby!
Hogy milyenek a Quimby kedvenc dalai, az a zenekar változatos repertoárjából sejthető ugyan, de pont az eklektikus ízlésű tagok szerteágazó egyénisége miatt pontosan nem megtippelhető. Hát, most az alábbi playlist részben feltárja a Quimby zenei ízlését. A felvételek között akad egészen friss (Primal Scream, Pere Ubu, Elton John, Monster Magnet), akad örökzöld (Bill Withers, Iggy Pop, Prince) és obskúrusabb szerzemény is (Nektar, The Groundhogs). Varga Livius egyik örök kedvencével - és különben a zenekar többségének is nagy favoritjával - J.J. Cale-lel indul a playlist: "a transzformátor-házként szikrázó Quimby- és A kutya vacsorája-koncertek, próbák után nagyon jól esik a nyugalomhoz, a csendes vízparti kutyasétáltatásokhoz egy-egy J.J. Cale" - mondja róla Livius. Szintén ő választotta Bill Withers klasszikusát is: "angolul sem tudtam még, amikor apukán mono Philips orsós magnóján hallottam ezt a dalt, óvodás lehetettem, amikor már blabláztam ennek az örök klasszikusnak a dallamát, megunhatatlan." Esperanza Spaldingról azt mondja Livius, hogy "példa arra, hogy a latin zenéket is szeretem, mégsem tipikus latinos a dal, nem az ütősök dominálnak benne, a Primal Screamé viszont nagyon fontos dal számomra, jelentős a szövege, megütött."
TAVALY ÉV VÉGI NAGY QUIMBY-INTERJÚNK ELSŐ RÉSZE. ÉS MÁSODIK RÉSZE.
Gerdesits 'Faszi' Ferenc tavaly a Monster Magnet-lemezt szerette a legjobban, természetesen az idei budapesti koncerten is ott volt: "a Mindless Ones-t választottam a lemezről, de bármely számot kiemelhetném, ehhez klip is készült, ezért ajánlom. A Monster Magnet szembe megy mindennel, ami jelenleg trendi, a lemez egyáltalán nem korszerűen szól, mégis leszakítja a fejed, hangulatukban megidézik az összes jelentős zenét, ami hatással volt rájuk - és ránk is - a Hawkwindtól a Black Sabbath-ig, a Jethro Tull-tól a Pink Floydon át a Lynyrd Skynyrdig, hogy csak a legismertebb neveket soroljam. Egy zenetörténeti utazás, amely felébreszti a legősibb, mélyen bennünk lakozó ösztönöket, pszihedelikus, sötét és felejthetetlen élmény. Budapesti koncertjükön bebizonyították, hogy mindez élőben is működik, minden dalhoz egy kicsit hozzátéve eljátszották az egész albumot négy ráadás slágerrel megtoldva, bebizonyítván, hogy egy 25 éves zenekar bármit megtehet, amit csak akar. Aki pedig a nagy slágerekre kíváncsi, nyilván megtalálja azokat pl. a Deezeren." Faszi másik 2013-as kedvence Roy Harper visszatérő remek albumáról a The Exile című dal, az itt hallható. Örök kedvencei közül felkerült a playlistre a Nektartól a Man In The Moon: "erre nincsenek szavak, ezt hallani kell. 1971 óta rendszeresen jelentetnek meg tökéletes és szinte senki által sem ismert lemezeket, amelyek mindig mélyen megérintenek. Méltatlanul alulértékelt zenekar kiemelkedő tehetségű dobossal, ez a szám pedig maga a hidegrázás. A Groundhogs-tól a Split part 2-t választottam, szintén a mai napig létező, 1963-ban alakult zenekar, a laza, természetes és ötlet teli muzsikálás mintapéldája, amit ebben a dalban is maximálisan bizonyítanak."
A trombitás-billentyűs Kárpáti 'Dódi' József a Pere Ubu tavalyi lemezéről nominált kedvenc 2013-as dalt: "A Lady From Shanghai című friss Pere Ubu-album nagyon jó példa a kreatív zenére, régóta egyik kedvenc zenekarom, ez a fajta zene nagyon meg tud érinteni, a szívem csücske." Dódi tavalyról különben még Dave Douglas trombitás Time Travel című 4cd-s albumát hallgatta sokat, örök kedvencei között pedig ott van Jean-Pierre Armengaud zongorista, leginkább, amikor Erik Satie-t játszik: "romantikus minimálzene, ami játékos, mégis komoly, súlyos lesz végeredményben, van egy felvétele, amin Satie-t játszik, de a szobában, ahol felvették a lemezt nyitva hagyták az ablakot, így beszűrődnek madárhangok, benne hagyták a zongora egyéb zajait, pedálnyekergést is és ez gyönyörűvé teszi, nagyon egyetértek a módszerrel, vannak pillanatok, amikor csak ezt tudom hallgatni." Dódi egy másik nagy örök kedvence amúgy a Legendary Pink Dots-tól az 1992-es Shadow Weaver zárószáma, a Leper Colony, ami itt hallható.
Na és persze ezeken túl is akad sok érdekesség ezen a kaleidoszkópikus válogatáson. A zenekar különben nagy Teátrum koncertsorozatát kezdi hamarosan, ilyen koncerttípust már nem tartottak egy ideje, a tizenhat állomásos turné részletei itt olvashatók. A május elején esedékes újabb európai turnéról pedig már szintén vannak előzetes dátumok, közte párizsi (14.), brüsszeli (16.), amszterdami (17.), bécsi (22), pozsonyi (23.) helyszínek, a május 12-i londoni, Ian Siegallel közös koncerthez pedig már Facebook-eseményoldal is társul.
IAN SIEGAL-INTERJÚNK ITT OLVASHATÓ.
a Quimby kedvencei playlist itt hallható:
