Az egyik legörvendetesebb 2014-es hazai koncerthír, hogy Rufus Wainwright végre, április 3-án fellép Budapesten, a Művészetek Palotájában. Hogy fokozzuk az örömet és a várakozást, mutatunk egy eddig kiadatlan dalt a kanadai-amerikai zongorista-énekestől, ami a pont egy hónappal az itteni koncertje előtt, március 3-án megjelenő best of lemezének egyik bónusz felvétele.
A zenei zseni és melegikon (akinek Leonard Cohen lánya szült gyermeket) eddigi pályafutása során, 1998-tól hét stúdióalbumot adott ki (a legutóbbiról, a 2012-es Out Of The Game-ről itt írtunk), ezek anyagából szemezgetett maga Wainwright és jó barátja, Neil Tennant a Pet Shop Boysból. A Vibrate: The Best Of Rufus Wainwright című gyűjtemény standard kiadásán 18 dal szerepel, minden Universal alá tartozó kiadónál megjelent sorlemezéről válogatva (a 2010-es All Days Are Nights: Songs for Lulu kivételével, ami az akkor még az EMI alá tartozó Deccánál jött ki), plusz a poszt tárgyát képző, Guy Chambers-szel együtt írt és most először hallható szerzemény. A dupla kiadás második lemezére koncertfelvételek, album bónuszdalok, filmbetétdalok (a Moulin Rouge-ban hallható La Complainte de la Butte és a The Maker Makes a Túl a barátságonból) kerültek, valamint egy másik új dal, amelynek Guy Chambers volt a producere, és a szintén Guy Chambers által komponált WW111, ami fizikai hordozón most jelenik meg először. De elég a száraz infókból, íme a válogatáslemezt beharangozó Rufus Wainwright-dal, a hetvenes évek Bowie-ját eszünkbe juttató glames, kabarérockos Me And Liza:
