Globálradar – The Strypes

A Recorder magazin tizenötödik számának fókusztémájához, az Újsulihoz különösen passzoló zenekart választottuk az amúgy is mindig újsulis Globálradar egyik szereplőjének. A 16-17 évesekből álló, sulit amúgy már nyilván csak hírből ismerő ír The Strypes látszólag villámgyorsan robbant be idén tavasztól, de a kvartett már jóval korábban indult.

Megalakulás éve: 2008

Honnan: Cavan, Írország.

Stílus: nyers rock és rhythm and blues, kicsit garázs-rock

Kiadók: Reckless Records, Heavy Soul, Mercury, Virgin EMI, Universal

Olyan, mintha a Rolling Stones ma alakult volna tinikből, vagy az Ivan & The Parazol Írországban jött volna létre.

Történet: Észak-Írországban, de nem Észak-Írországban, azaz Írország északi részén, Észak-Írország alatt, egy Cavan nevű nagyon kisvárosban, nagyon tinikből alakult a Strypes kvartett (jelenleg is még csak 16-17 évesek). Eleinte úgy is mentek a dolgaik, egy általános iskolai karácsonyi koncerten volt a bemutatkozásuk, aztán fellépegettek a környéken, majd Írország szerte mindenfelé, az áttörés viszont váratlanul érkezett. Az élőben játszott saját, erősen hatvanas évekbeli blues-rock, rhythm and blues (Yardbirds) és a tempósabb hetvenes évekbeli pub rock (Dr. Feelgood) ihletésű dalok mellett sok feldolgozást is előadtak a korszakból és miután 2011-ben már volt egy ír kislemezük, mókából kiadtak egy négyszámos EP-t is csupa átiratból. A Young Gifted & Blue iTunes-os megjelenésekor beérett a sok koncertezés, a rajongók a szolgáltatás blues listájának első helyéig repítették a Bo Diddley-feldolgozással nyitó EP-t. Innen már könnyen ment a dolog, sztárrajongók (Paul Weller, Noel Gallagher, Dave Grohl), lemezszerződés: és tisztességes melózás. A most kijött, a nagynevű Chris Thomas-szal felvett bemutatkozó lemez turnéja során ősszel az Arctic Monkeys előtt arénákban fognak játszani. Onnan pedig már csak egy kis lépés a világsiker.

IDÉN EDDIG EZEK A FELTÖREKVŐ ELŐADÓK KERÜLTEK RÁ GLOBÁLRADARUNKRA.

Megjelenések: You Can’t Do That (7”, 2011), Young Gifted And Blue (EP, 2012), aztán egy rakás felvezető kislemez az albumhoz, ami Snapshot címmel szeptember 9-én jelent meg.

Mellékprojektek: Csajozás.

Szexepil: A hamvas fiatalság.

Legnagyobb eredmény, elismerés: Elton John volt az egyik első rajongó 2011-ben, le is szerződtette őket Rocket Music nevű menedzsmentjéhez.

Radarjel-erősség: Közhelyes méretű – ameddig lesznek fiatal lányok (és fiúk), akik egy sima, de primkó, retrós rock & roll-koncerten szeretnek megőrülni a jóképű zenészek előtt, addig van esélyük. Néhány év múlva, az elkerülhetetlen "öregedéssel" és dalszerzői képességük alakulásával dől el igazán a sorsuk.

NEKÜNK IS VAN ÁM TEHETSÉGES ROCKOS TINIZENEKARUNK! FIGYELJÜNK A ROCKFORCE-RA!


a Bo Diddley által híressé tett Willie Dixon-feldolgozás, a hájpot elindító korai EP-ről:

a Blue Collar Boy videója:

a Hometown Girls klipje:

videó a What A Shame-hez:

a nagyon sűrű tempóban kiadott klipek legfrissebbje, a Mystery Man:

és egy dal a lemezről, mely - még - nem kapott klipet, egy pub rock/art punk Nick Lowe-feldolgozás - a Strypes debütáló lemezén nyolc saját szám mellett négy átirat is helyet kapott: