A YouTube-Viacom perben megszületett másodfokú döntés és indoklása, amely kimondja, hogy nem minden jogsértő esetben kizárható a szolgáltató felelőssége, új lendületet adott egy másik népszerű videomegosztó, a Vimeo elleni kiadói vádaknak is. A lemezcégek nem kevesebbet állítanak, mint hogy a Vimeo a feltöltött tartalmak kezelési elvei révén gyakorlatilag támogatja a felhasználókat a szerzői jogok megsértésében.
EKÖZBEN A YOUTUBE A KATTINTÁSOKAT MANIPULÁLÓ KIADÓKAT BÜNTETTE IGEN KOMOLYAN.
Az egyre inkább meghatározó szereplővé váló Vimeo bíróság előtti felelősségre vonását több kiadó - például a Capitol Records - indítványozta, azt állítva, hogy a szolgáltatás tudatosan elősegítette olyan előadók szerzői jogainak megsértését, mint a Beatles, Norah Jones, Nat King Cole vagy éppen a Beach Boys. Mindennek már három éve, ugyanakkor a Viacom és a YouTube közötti pereskedés eleddig hátráltatta a döntést, hiszen az ott várhatóan megszülető precedensértékű ítélet komoly befolyással lehet a Vimeo és a kiadók közötti vitára is.
A YOUTUBE-VIACOM PER ÚJRÁJÁT 2012 LEGFONTOSABB DIGITÁLIS ZENEIPARI TÖRTÉNÉSEI KÖZÉ SOROLTUK ITT.
A Vimeo elleni igen súlyos vádakat a cég közel 40 oldalas dokumentumban tételesen cáfolta, melyre a kiadók és ügyvédjük, Russell Frackman 56 oldalas dokumentummal válaszolt, ecsetelve, hogy a Vimeo milyen módokon játszik közre a szerzői jogok megsértésében. Többek között felrótták a videomegosztónak, hogy nem hívta fel elég egyértelműen felhasználói figyelmét a jogsértésekre, nem vezetett be semmilyen olyan rendszert, amely megnehezíti a jogsértő tartalmak feltöltését, továbbá bizonyos esetekben maga segítette a felhasználókat abban, hogy nem védett szerzői jogi státuszú zenéket használjanak fel, aláfestő zeneként.
Nem valószínű, hogy ezzel a próbálkozással a kiadók teljes egészében célt érnek majd, hiszen ez a YouTube esetében sem történt meg. (Ugyanakkor az elmúlt években normalizálódott a YouTube és a kiadók viszonya, nem utolsósorban a közösen létrehozott Vevo miatt, illetve annak a roppant komplikált és szofisztikált tartalomazonosító rendszernek a kikényszerítésével, amely ma is működik.) Sokkal valószínűbb, hogy a jelenlegi, nagyon tág mozgásteret lehetővé tevő szabályozást tovább finomítva, szigorítva teszik majd egyértelműbbé a felhasználói tartalmak kezelését és a szerzői jogok védelmét. Kérdés, hogy a szigorítások hogyan érintik majd az amúgy is egyre nehezebb helyzetben lévő felhasználói tartalomra építő videomegosztó portálokat, hiszen a nem túl jó minőségű, rendezetlen jogi helyzetű mozgóképanyagok nem túl vonzók a hirdetők számára, miközben bizonyos szegmensekben a professzionális videók mind az internetezők, mind a hirdetők körében roppant népszerűek.
Pléh Dániel
