Az, hogy a világ legfejlettebb digitális zenei piacai az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Németország, nem jelenti azt, hogy a világ többi részén ne lenne igény ilyen szolgáltatásokra. A legtöbb helyen ugyanakkor a piac mérete vagy éppen maguk az infrastrukturális körülmények nehezítik meg sikeres zenei szolgáltatások elindítását, de arra is vannak példák, hogy az ellenséges környezet sem tántorítja el a vállalkozókat álmuk véghezvitelétől. Minisorozatunkban két, homlokegyenest ellenkező körülmények között működő szolgáltatást mutatunk be.
MIELŐTT TOVÁBBOLVASNÁL, KÉRJÜK, SZAVAZZ A RECORDERRE EGY KATTINTÁSSAL. KÖSZ.
Első részünk alanya a digitális szempontból senki földjének számító Libanonban próbálja meg bebizonyítani, hogy a távolról sem ideális piaci körülmények, a politikai bizonytalanság, a tartalomlicenszeléssel kapcsolatos problémák, az intézményesült kiadói kapcsolatok teljes hiánya, az egyedi, de nem digitalizált tartalom és az infrastruktúra hézagossága mind-mind kevés ahhoz, hogy egy igazán jó ötletet megfojtsanak.
Egy libanoni székhelyű fejlesztőcsapat ezen szeretne változtatni. Az Anghami a Spotify nagyon közeli rokona (technológiai értelemben legalábbis mindenképpen), hiszen egy multiplatform, azaz PC-n és mobileszközökön is működő zenehallgató szolgáltatásról van szó, Eddy Maroun és Elie Habib „gyermekének” zenei repertoárja viszont egészen egyedi. Az Anghami e tartalom révén próbál meg az arab világ Spotify-jává válni, miközben a szolgáltatást világméretűként képzelik el. A koncepció az, hogy az összegyűjtött rendkívül komoly – gyakorlatilag az összes fontosabb közel-keleti kiadóval megállapodtak – arab zenei tartalom a világ minden területén elérhető lesz, míg a nagy nemzetközi kiadók tartalmai (a négyből három majorrel sikerült már tető alá hozni a megállapodást) csak az arab nyelvű régiókban, ahol így valóban a Spotify egyfajta helyettesítője lehet majd az Anghami.
Arab nyelvű zenei tartalmak természetesen a Spotify-on is elérhetőek, a svéd szolgáltatónak azonban még a középtávú tervei között sem szerepel az arab piac felé való nyitás, ami részben érthető is, hiszen az internetelérés minőségét tekintve ez a térség számít Afrika után a legrosszabbnak. Mindez pedig a streamingszolgáltatások esetében – ahol folyamatos, jó minőségű adatfolyamra van szükség – kulcskérdés. Ennek kiküszöbölésére a bejrúti cég a Dolby Digitalhoz fordult segítségért. A startup ugyanis a Dolby Pulse tömörítést használja a szolgáltatásban, ami rendkívül kis fájlméretet, ugyanakkor jó hangminőséget tesz elérhetővé. Végső megoldásként pedig a szolgáltatás offline is használható.
A termék mindenképpen figyelmet érdemel, azt használja ki ugyanis, ami a globális szempontból kicsi és az üzleti döntési központoktól távol eső, de nagyon erősen lokalizált (például a nyelv miatt) piacokon a helyi szereplők egyik lehetősége lehet: lokális tartalmakra alapozva építeni erős pozíciót. A szolgáltatás jövőjét illetve üzleti realitását illetően persze sok és jogos kérdés merülhet fel. Rávenni a fogyasztókat egy-egy újszerű szolgáltatás kipróbálására, majd előfizetésére minden piacon hosszabb-rövidebb, de mindenképpen költséges, sok tekintetben akár kulturális missziónak is tekinthető edukációs folyamatot jelent. Érdemes lesz tehát nyomon követni az Anghami sorsát: hamar kiderülhet, képes-e úgy felmutatni életképes ellenpéldát a globalizálódó digitális zenei ökoszisztémának, hogy közben nem sérti meg annak alapvető üzleti szabályait.
És hogy milyen az edukáció és szolgáltatásmarketing az arab világban? Íme egy vírusvideó, à la Anghami:
