Az évezred eddigi legjelentősebb zenepiaci üzlete lesz, ha a világ legnagyobb lemezkiadója, a Universal Music tulajdonosa, a Vivendi végül felvásárolhatja annak egyik legkomolyabb versenytársát, az EMI-t is. A tranzakció a feltételezések szerint alapjaiban formálja majd át az egyre jobban koncentrálódó lemezkiadói piacot, ezért (is) került az ügylet az előzetes feltételezéseknek megfelelően az Európai Unió versenyjogi bizottsága elé, amely első körben – informálisan – azt a szabad versenyt jelentősen korlátozónak mondta ki (különösen a digitális területen), és ezzel párhuzamosan elutasította a Vivendi védekezését és érveit a tranzakció engedélyezése mellett. A franciák persze nem adják fel.
Az Unió szakemberei elsősorban a két cég együttes európai dominanciáját tartják aggályosnak, és a piaci részesedés önkéntes visszaszorítását várták, várják el a nagy múltú lemezkiadó(k) tulajdonosától. A francia óriáscég ezért kényszerértékesítésekre készül, melyek érinthetik a Parlophone, a Chrysalis, valamint a Sanctuary labeleket.
MENNYI PÉNZT KERESNEK A VILÁG LEGNAGYOBB LEMEZKIADÓI? FELFEDJÜK A SZÁMOKAT.
A kiszivárgott információk alapján az Unió versenyjogi tanácsadó testülete a napokban teszi majd meg ajánlását az Unió Bizottsága számára, amely azt figyelembe véve szeptember 27-ig kell hogy meghozza, megindokolja és írásba foglalja végleges döntését. Minden valószínűség szerint a javaslat részletei már ez előtt kiszivárognak majd, hiszen az eredeti megállapodás szerint a Vivendinek még a véghatáridő előtt el kell utalnia a vételár esedékes, 1,2 milliárd dolláros részletét a Citigroup, az EMI jelenlegi tulajdonosának bankszámlájára.
Maga a döntés háromféle lehet. Az egyes labelek kilátásba helyezett értékesítésének ismeretében az Unió vagy jóváhagyhatja a tranzakciót, vagy a piaci részesedés további csökkentését (azaz újabb leányvállalatok vagy katalógusok eladását) kérvényezheti, de az is előfordulhat, hogy úgy ahogy van, elutasítja az összeolvadást.
Ez utóbbira az esély minimális, ugyanakkor az első két változat között pillanatnyilag bármelyik bekövetkezhet. Ugyan az elmúlt napokban a tanácsadó testülethez közeli források azt jelezték, valószínűleg az akvizíció elfogadására tesz majd javaslatot a testület, mások szerint nem vehető biztosra a testület támogatása.
A döntéssel – legyen ez pozitív vagy negatív – nem érnek véget a Vivendi „megpróbáltatásai”. Az európaival párhuzamosan már most is zajlik az Egyesült Államokban a versenyhatósági vizsgálat, melynek keretében a Federal Trade Comission – a központi versenyhatóság – éppen az iparági szereplők meghallgatásának végén jár.
Jelenleg tehát gyakorlatilag egyetlen dolog biztos az akvizícióval kapcsolatban, az, hogy nagyjából egy hónapon belül lényegesen többet lehet majd tudni: a nyilvánosságra hozott ütemtervek szerint a legtöbb nyitott kérdés szeptemberben eldől – legalábbis Európában.