A Svédországban alapított zenei startup, a világszerte 15 millió felhasználóval bíró (bár Magyarországon még nem használható) Spotify idén nyáron ünnepelte első születésnapját a digitális zene bölcsőjének számító tengerentúli piacokon. Nagyon sokan féltették Daniel Ek cégét az amerikai piacoktól, hiszen egy az iTunes által dominált, alapvetően az egyedi letöltésekhez szokott, ugyanakkor roppant kompetitív streamingszolgáltatásokkal is rendelkező területről van szó. Egy év távlatából azonban biztosan állítható, hogy kár volt félteni a skandináv szolgáltatót. Az első tengerentúli év eredményeinek (is) köszönhetően a Spotify az egyik legtöbbet emlegetett és említett zenei szolgáltatássá vált. A Facebook zenei platformon való megjelenés, az asztali szoftver felől a zenei platform irányába való elmozdulás, a saját on demand rádió indítása mind-mind az agresszív, növekedésorientált stratégia része volt.
Az adatok ennek megfelelően meggyőzőek: az amerikai felhasználók az elmúlt egy évben mintegy 13 milliárd dalt hallgattak meg és ennek több mint a dupláját, közel 28 milliárd dalt osztottak meg a többi felhasználóval.
Ahhoz azonban, hogy ezeket az adatokat értékelni is lehessen, érdemes a többi, a tengerentúli piacon elérhető vetélytárs jellemző értékeivel is összevetni őket.
Nagyságrendnyi előny az online rádiónál
A tengerentúlon abszolút piacvezető on-demand rádió, a Pandora minden fontosabb használati adatot figyelembe véve magabiztosan megelőzi a Spotify-t, melynek tengerentúlon való megjelenése óta a kaliforniai online rádión közel 9,7 milliárd(!) órányi zenét hallgattak, ami egy átlagos számot 3 és fél percesnek feltételezve mintegy 166 milliárd meghallgatott dalt jelent. Az Észak-Amerikában jóval erősebben beágyazott Pandora hallgatottsága tehát egyelőre mintegy 13-szorosa a kihívóénak – a svédek hátránya az egészen elképesztő népszerűségű versenytárs ellenében nem tűnik gyorsan ledolgozhatónak.
Szoros verseny a prémium videómegosztóval
Számunkra is némiképpen meglepő módon a meghallgatott – illetve ebben az összehasonlításban a meghallgatott és megtekintett – dalok számának tekintetében a Spotify már felülmúlja a prémium videószolgáltatást, a részben a nagy lemezkiadók tulajdonában álló, a YouTube-tól üzletileg független, de a piacvezető videómegosztó infrastruktúráját használó Vevo-t, amelyen 1 év alatt „csupán” 8,3 milliárd zenei videót indítottak el a zenekedvelők. Természetesen, hogyha a Vevo-val szoros kapcsolatban álló YouTube adatait is bevonnánk az összehasonlításba, úgy a Spotify bőven alulmaradna, hiszen a Google által birtokolt YouTube-on ez idő alatt a videómegtekintések száma elérte a 192 milliárdot.
Jelentős elmaradás a letöltésekhez képest
Streamingre és downloadra vonatkozó közvetlen adatokat nehézkes összevetni, hiszen a zenefogyasztás két különböző típusáról (és a mögöttük álló egészen eltérő logikájú üzleti modellekről) van szó. Miközben szinte biztos, hogy ha a letöltések és a meghallgatások számadatait bármilyen időtávon és területen egymás mellé állítjuk, akkor a meghallgatásszám kerül ki győztesen, de ha a kétfajta szolgáltatás által termelt és felosztott bevételeket tekintjük alapnak, mégis felvázolható néhány összefüggés. A Spotify első egy évében – azaz 2011 júliusa és 2012 júliusa között – az amerikai online zeneáruházak mintegy 1,3 milliárd egyedi dal eladását regisztrálták. Feltételezve, hogy az ebből származó bevételek mintegy 60%-a került a lemeztársaságokhoz, az egyedi letöltésekből ebben az időszakban a kiadók hozzávetőleg 600 millió dollárnyi bevételt realizálhattak. Az összehasonlításhoz a Spotify esetében a lejátszásonkénti díjjal kalkulálunk, amit ha 0,3 dollárcentnek veszünk, akkor a Spotify az elmúlt egy évben mintegy 40 millió dollárt utalhatott a tengerentúli major és indie labelek bankszámláira, azaz elmondható, hogy egyrészt ebben az esetben is nagyságrendnyi különbség mutatkozik a a letöltésben utazók javára, másrészt érdemes rögzíteni azt is, hogy egyetlen, a piacra frissen belépett szereplő eredményeit versenyeztettük meg több, ráadásul több éve működő lévő márka bejáratott szolgáltatásainak adataival.
Lényegesen pozitívabb a kép, ha az egyes szolgáltatások múltbéli első évéhez hasonlítjuk a Spotify első éves tengerentúli számait. A Pandora-n 2009-ben mindössze 900 millió órányi zenét hallgattak, ami az előző feltételezésünket használva kevesebb mint 17 milliárd meghallgatott dalt jelent, ez a mennyiség pedig már összemérhető a svéd cég első éves tengerentúli teljesítményével. Ha pedig az egyedi letöltések piacának 2004-es, első évével – amikor mindössze 143 millió egyedi dalvásárlás történt – végezzük el az összehasonlítást, ugyancsak lényegesen kisebb a különbség.
A más szolgáltatások első évével való összehasonlításnak ugyanakkor egy valós piacon nem sok értelme van, hiszen Daniel Ek cégének nem a 2004-es iTunes-szal vagy a 2009-es Pandora-val kell megküzdenie, hanem ezek 2012-es verziójával. Ha ezt tartjuk szem előtt – márpedig ez a helyes – akkor azt kell mondanunk, hogy noha a Spotify jelenleg mind a használat, mind a bevételek szempontjából egyértelműen elmarad a zeneértékesítést ilyen vagy olyan modellben végző piacvezetőktől, a trendeket tekintve a svédek számadatai és esélyei mindenképpen biztatóak.
Pléh Dániel
