(X) A Hajógyár x A38 eseménysorozat azért jött létre, hogy a popkultúra ágai és azok kedvelői szabadon kapcsolódhassanak egymással. A négy tematika négy aspektusból mutatja be a zene és egy-egy társművészet kapcsolatát. Az estek szerkesztőit, Szigeti Zsófit, Erdős Vikit, Hegyi Dórit és Grecsó Zoltánt eddigi tapasztalataikról és terveikről kérdeztük.
Zene x Látvány / Szigeti Zsófi (Solére)
„Magyar tervezőkkel éppen ezért érdemes együtt dolgozni, mert ez gyakorlatilag két művészeti ág összefogásáról szól…”
A Zene x Látvány szerkesztője és műsorvezetője is vagy. Miről szólnak ezek az esték?
Elsősorban a zene és a divatvilág találkozására fektetjük a hangsúlyt. A célunk az, hogy bemutassunk magyar tervezőket, akik egy divatbemutató keretein belül prezentálhatják kollekcióikat, mindezt élő zenére. Az élő zenét azért fontos kiemelnem, mert világszerte nagyon ritka az, hogy élőzenés catwalkokat tartsanak, Magyarországon pedig ez az első példa erre. Az esten nemcsak a tervezőket, de a zenészeket is bemutatjuk, és egy portrébeszélgetésben boncolgatunk aktuális, számukra fontos témákat, illetve a divattal és az adott tervezővel való kapcsolatukat.
Számodra miért fontos a hazai divat támogatása?
Mert a fenntartható nem drágább, mint a fast fashion és ezerszer tartósabb. Azt a pénzt, amit az ember elkölt egy héten csak két topra a Zarában, érdemes félretenni, és a hónap végén venni egy kulcsdarabot egy magyar tervezőtől. Természetesen van, hogy az embernek azonnal kell valami bolti áron, de a törekvés már nagy előrelépés véleményem szerint.
Szerinted miért fontos a divat és a zene összekapcsolódása?
Zenészként rengeteg dologra kell odafigyelnünk és a „tökéletességre" törekszünk. Egy koncert vagy fellépés nem csak a zenében merül ki, a látvány, a vizuál, a ruhák és a díszletek együttesen alakítják ki egy koncert teljes képét. Sokan kifogásolják a ruhákra fektetett hangsúlyt, mert anyagilag megterhelőnek gondolják. Magyar tervezőkkel éppen ezért érdemes együtt dolgozni, hiszen ez gyakorlatilag két művészeti ág összefogásáról szól, ami mindkét félnek egyaránt megéri. Szeretném, ha azok a zenészek is találnának olyan tervezőt, akivel szívesen dolgoznának együtt, akik eddig nem is gondolták, hogy erre egyáltalán lehetőségük van.
Kik azok a hazai tervezők, akikkel megismerkedhetünk a következő estéken?
Az első estén Poprádi Flóra és Cukovy darabokat mutattunk be, de áprilisban lesz még Kerényi Virág, később pedig a Londonból érkező Istvánffy Emma diplomakollekcióját szeretnénk bemutatni, Szarvas Valentinnel egybekötve, de rajtuk kívül még sokan mások is bemutathatják a csodálatos alkotásaikat.
Zene x Szöveg / Erdős Viktória„Szerintem egy igényesen megírt zeneszöveg akár versként is fogyasztható.”
A Zene x Szöveg tematika szerkesztője és műsorvezetője vagy. Mit kell tudni erről a típusú estéről?
A Zene x Szöveg estek főszereplői olyan zenészek, akik maguk is egy könyv szerzői vagy egy portrékötet ihletői. Izgalmas, másfél órás események ezek, felolvasásokkal és minikoncertekkel megspékelve. A műfajok széles skáláján mozgunk zeneileg és a szövegek terén is, az alternatív, a rock, a népzene és a hip-hop képviselőivel együtt megjelennek verseskötetek, regények, önéletrajzok, novellagyűjtemények, sőt, már egy aforizmakötet is bemutatásra került.
Hogyan kapcsolódik össze a zene és a szöveg?
Meggyőződésem, hogy egy tehetséges dalszövegíró az irodalom további területein is megállja a helyét. Szerintem egy igényesen megírt zeneszöveg akár versként is fogyasztható. A Zene x Szöveg eseményeken sokat foglalkozunk dalszövegírói metódusokkal, számomra nem zenészként mindig is lenyűgöző volt, ahogy a leírt szavak inspirálják a hangzást, vagy ahogy néhány taktus elindít egy gondolatmenetet.
Kikkel találkozhatunk a Zene x Szöveg keddeken?
Márciusban Kollár-Klemencz Lászlóval beszélgetek két novelláskötetéről és a családregényéről, amit a későbbiekben többek között az Animal Cannibals, Péterfy Bori és a Halott Pénz életrajzi könyvei követnek majd.
Hogy készülsz az estékre?
Szeretek előinterjúzni az előadókkal, leülni velük egy kávé mellé, hogy kicsit komfortosabban érezzem magamat velük a színpadon. Négy hetem van két esemény között elolvasni a tárgyalt köteteket, ezalatt sokat hallgatom a vendégeim zenéjét is, hogy minél inkább rájuk tudjak hangolódni.
Zenei újságíróként milyen szövegeket olvasol a leggyakrabban?
Ha a kedvenc előadóim kötetet adnak ki, gondolkodás nélkül beszerzem őket. Teljesen más perspektívát nyújtanak a könyveik a művészetükről és sokkal közelebb engedik magukhoz a közönséget. A legeslegkedvencebb darabom a gyűjteményemben Halsey I Would Leave Me, If I Could című verseskötete. A Zene x Szövegben bemutatott alkotások közül pedig Kollár-Klemencz Laci Mozdulatlanság című novellája áll hozzám a legközelebb.
Zene x Színház / Hegyi Dóri (OHNODY)„Úgy is közel kerülhetünk valakinek a jellemének a szépségéhez, hogy megnézzük, egy váratlan helyzetben hogyan improvizál.”
A Zene x Színház tematika szerkesztője és műsorvezetője vagy. Milyen élmény volt, amikor megkerestek ezzel a felkéréssel?
Pont pár nappal a megkeresés előtt kezdtem el játszani azzal a gondolattal, hogy kipróbálnám magamat műsorvezetőként, ezért nagyon örültem neki.
Mit takar ez a tematika?
Igyekszem a színházat összekapcsolni az adott zenésszel. Kitalálok játékokat, mert szerintem úgy is közel kerülhetünk valakinek a jellemének a szépségéhez, hogy megnézzük, egy váratlan helyzetben hogyan improvizál.
Zenészként zenészekkel beszélgetsz, milyen témaköröket szeretnél velük bejárni a kérdéseiddel?
Az interjúk főként az egyes zenészek életútjára fognak irányulni a jövőben. Ezen kívül persze igyekszem olyan kérdésekkel is készülni, amiken a hétköznapokban szoktam gondolkodni. Érdekel, hogy kinek mi a véleménye olyan témákról, mint mondjuk a szakmánkon belüli felelősségvállalás, a művészi identitáskeresés stb.
Milyen érzés a mikrofon másik oldalán állni, amikor nem téged kérdeznek, hanem te kérdezel?
Egy adáson vagyok túl, ezért nem tudom, milyen lennék olyan helyzetben, amiben mondjuk nem valamelyik kortársammal beszélgetnék. Egyelőre értékes lehetőségként élem meg azt, hogy talán bepillantást kaphatok a „kollégáim” zenén kívüli életébe.
Zene x Mozgás / Grecsó Zoltán„Én szeretek lassan táncolni gyors zenére, és gyorsan a lassúra, azaz szeretek külön csatornaként tekinteni a zenére…”
A Zene x Mozgás szerkesztője és műsorvezetője vagy. Mit szóltál, amikor felkértek erre a feladatra, azonnal elvállaltad?
A szabadúszó művészekre jellemzően nagyon sokféle kihívásnak igyekszem megfelelni párhuzamosan, és mégis egymástól teljesen függetlenül. Az utóbbi időben mégis azt éreztem, hogy kialakult egy bizonyos rutinom a feladataimban. Ez a feladat egy egészen új kihívást jelent számomra. Hiszen azt a meggyőződésemet vagy hiedelmemet is le kell küzdenem újra meg újra az estek előtt, hogy ez nekem nem megy, én táncművész vagyok és csak a testemmel tudom magam kifejezni.
Ennek ismeretében milyen élmény volt az első műsorvezetésed, izgultál?
Az első tíz percre nem is emlékszem, annyira izgultam, és azt a részt még nem is mertem visszanézni, bevallom, félek tőle. Az embereket nagyon szeretem, és ez minden helyzetben a segítségemre van. Attól a pillanattól kezdve, hogy a vendégeim megérkeztek a színpadra, teljesen megnyugodtam, és képessé váltam a legautentikusabb oldalam mutatni.
Mit jelent az, hogy Zene x Mozgás, miről szól ez az este?
A zene és mozgás kapcsolatát elsőre nagyon adekvátnak éreztem, pedig nem az. Az első gondolatom volt, hogy ha a crossover a posztmodernen és a neoklasszikuson át a könnyűzenével karöltve ívelne, és így jelennének meg egyszeri és megismételhetetlen improvizációs etűdök, mindig ezen két különböző nézőpont mentén, akkor az egy érdekes sorozattá válhatna. Tehát az inspirációnk nem az, hogy a mozgás és a zene találkozik, hanem az, hogy milyen nézőpontból közelít az arra adott reakcióink minősége. Ezt azért is éreztem indokoltnak, mert a posztmodern vagy neoklasszikus művek zenéhez való kapcsolata merőben más.
Neked, mint táncművésznek, mit jelent a zene és a mozgás kapcsolata?
Én a posztmodern nézőpontot képviselem és szeretem. Én szeretek lassan táncolni gyors zenére, és gyorsan a lassúra, azaz szeretek külön csatornaként tekinteni a zenére. Ugyanakkor hiszem, hogy ebben az univerzumban nincs egy általános igazság, csak nézőpontok léteznek.
Kik lesznek azok a táncművészek, akiket az A38 színpadán láthatunk?
Legutóbb Herkovics Eszter Adria, a Győri Balett táncművésze táncolt együtt Váth Máté szabadúszó táncművésszel. A zene képviseletében pedig Kertész Endre csellóművész volt a vendégem. Az est meglepetésvendége Velekei László, a Győri Balett igazgatója volt. Ezt a tematikát tartom akkor is, amikor Kancsó Luca és Safranka-Peti Zsófi szabadúszó táncművészek, illetve Dávid Patrik, a Miskolci Balett táncművésze lesznek a meghívott mozgásművészek, és Csernovszky Márk zongoraművész kapcsolódik hozzájuk. A meghívott meglepetésvendégem pedig Kozma Attila, a Miskolci Balett igazgatója lesz.
A Hajógyár x A38 adásai a Hajógyár YouTube-csatornáján láthatók.
(A cikk a Petőfi Kulturális Ügynökség megbízásából jelent meg.)
