Albumpremier! Peter Kovary & The Royal Rebels: Halfway Till Morning

A neo után Kőváry Péter visszatért régi szerelméhez, a vintage rockhoz egy saját nevével fémjelzett formációval. A Peter Kovary & The Royal Rebels tavaly áprilisban debütált egy EP-vel, majd a dalszerző gitáros-énekes egyszemélyes projektje zenekarrá bővült, mostanra pedig elkészült a Királyi Lázadók bemutatkozó albuma, mely változatos és ízes megszólalásával garantáltan betalál a klasszikus rockzene kedvelőinél. Premier! 

A ‘Royal Rebels ugyan Kőváry Péter egyfős seregének  indult, de kezdettől az volt a haditerv, hogy ütőképes zenekart toborozzon maga köré. Tavaly őszre össze is állt a tagság csupa "régi harcosból" (Neményi Csaba gitáros, Tóth Zsombor basszusgitáros, Kovács Csaba dobos, Nagy Zsolt “Liszt” billentyűs), akik hamar valódi csapattá rázódtak össze, a debütáló lemez anyaga azonban még túlnyomórészt a frontember "egyéni akciója". A lemez születéséről meséljen is ő: "Az album tulajdonképpen egy éven keresztül készült. Kezdetben teljesen egyedül dolgoztam rajta, majd időközben jött a segítség, megalakult a zenekar, és több kisegítő zenész is bekapcsolódott a munkába.  A felvételek is jórészt nálam, a saját házi stúdiómban készültek, kivéve a fúvósokat, melynek szólamait Békéscsabán vettünk fel régi haverokkal, illetve a vokálokat egy jó barátom stúdiójában rögzítettük, ahol hollywoodi filmekhez is vettek fel korábban utószinkront .Tekintettel a keletkezési körülményekre, az album tulajdonképpen klasszikus értelemben szólóprodukciónak tekinthető - egy kivételével az összes dal az én szerzeményem -, terveim szerint a következő lemez már sokkal inkább zenekari munka lesz. Három kivétellel vadonatúj nóták kerültek fel a lemezre; bár vannak a fiókban még régi dalok az elmúlt évekből, úgy gondoltam, hogy inkább a frisseket teszem fel az első albumra." A lemez, ahogyan az egész produkció - a névtől az arculatig - a klasszik/vintage rock aranykorát, a hatvanas-hetvenes évek fordulójának időszakát eleveníti fel. "Akár születhetett volna 1972-ben is a lemez, bár megszólalásban, hozzáállásban azért belecsempésztünk mai érzéseket is, persze szigorúan csak amennyire azt a műfaji keretek és a jó ízlés engedi. Vannak pörgősebb, hardrockos tételek, lassabb bluesos, countrys beütésű nóták, illetve laza rockandrollok az albumon. Egészében a lemez a hervenes évek elejének classic rockját idézi, a késői Beatles, a Stones és a Zeppelin által lerakott alapokra építkezve, egy kis kilencvenes évek eleji retro-rockot, és némi mai vintage- és southern rock-hangzást."

A Halfway Till Morning szerkesztésében szintén a klasszikus rockalbum formátumát követi, A- és B-oldalra osztva a dalokat, lásd alább, a zenekarvezető kommentárjaival.

A oldal

It’s A Riot
"Az album nyitódala a leggyorsabb tempójú nóta a lemezen, stílusilag a Stones és a korai Aerosmith pörgős rock and rolljaira hajaz, a szövegvilágával pedig a hatvanas évek végi protest songok mondanivalóját idézi meg, a hippikorszak lázadó, konformizmust tagadó attitűdjét eleveníti fel. Ehhez készült a legutóbbi klip. Bekerült A Dal 2017 legjobb harminc versenydala közé. Bár az első forduló után nem jutottunk tovább, örültünk neki, hogy a televízió nagyközönsége előtt megmutatkozhattunk. Nagyon sok pozitív visszajelzést és biztatást kaptunk, és jelentősen bővült a zenekart megismerő, és megszerető rajongók tábora."

Face The Truth
Az egyik személyes kedvenc dalom, az AC/DC-s verze után talán kicsit meglepő módon egy picit pszichedelikus, beatleses refrén következik, ami a dal végére 'kiegyenesedik' klasszikus csordavokállá. A szöveg abszolút személyes, arról szól, hogy a vidéki srác hogyan éli meg a nagyvárosba költözést, az elszakadást a szülővárostól."

Liquor Store
"Sok barát, ismerős ezt tartja a lemez egyik legjobb dalának. Bonzós dobok, Page-es riffek, alapvetően a korai hetvenes évek bluesos hard rockját idézi a nóta, és a szöveg is a maga bulizós, útkeresős témáival erre a stílusra hajaz."

Keepin’ On
"Ez egy régebbi dalom, körülbelül tízéves darab, bár  a szöveget az albumra szinte teljesen átírtam, a címe is más lett,  és a hangszerelésen is változtattam egy picit. Annak idején a Rádió Café 98.6 rotációban játszotta ezt a dalt, azonban soha nem jelent meg sehol. Stílusilag Elton John korai dalait idézi, némi Stones- és Beatles-beütéssel."

Halfway Till Morning
"A lemez címadó dala klasszikus rhythm and blues, a Stones vagy a Faces felfogásában, laza fúvósokkal, és zseniális szaxofonszólóval, amiért külön köszönettel tartozom Belicza Károly barátomnak és zenésztársainak. A háttérvokált korábbi Neo-beli zenésztársam, Hodosi Enikő énekelte fel, a szöveg pedig - metaforikusan - a zenei életben eltöltött eddigi pályafutásom összegzése. Zongorán ebben a dalban Bacsa Gyula (Hiperkarma, ex- Palermo Boogie Gang).játszik." 

More Than I Deserve
"Szintén a rhythm and blues-vonalat erősíti, az album legmelankolikusabb szerzeménye, és ez is egy régebbi darab; az eredeti verzió egy válogatáslemezen jelent meg úgy tíz évvel ezelőtt."


B oldal


Run For Cover
"Az album legkeményebb dala, ez lesz a következő klipes nóta. Tipikus B-oldal kezdő szám. Igazi hetvenes évek eleji stílusú hard rock, Liszt (a billentyűsünk) hozza a kötelező Hammond-filleket, plusz a dalban némi Black Sabbath-íz is felfedezhető."

Forever And A Day
"Ez volt az első klipes dal, még tavaly májusban jelent meg a Keepin’ On” EP-n .Talán ez a leginkább Stones-hatású nóta. Szövegében azokról a nagy a változásról szól, amelyekkel az embernek folyamatosan szembe kell néznie az élete során, amelyekhez alkalmazkodni kell, illetve amelyekkel kapcsolatban tudni kell meghozni a megfelelő döntéseket."

Love So Divine
"Ennek a dalnak az alapja egy körülbelül huszonöt éves Ragdoll-nóta. A Ragdoll az öcsémmel (Kőváry Zoli, The Trousers) közös gimis zenekarunk volt a kilencvenes években. Az alap dalt ketten írtuk még anno, a hangszerelésen nem sokat változtattam, a szöveget viszont teljesen átírtam. Tipikus country-blues nótáról van szó - mostanság rengeteg ilyen zenét hallgatok -, egyszerű akkordmenettel, slide gitár szólóval, jó kis zongora témákkal... whiskey, és még több whiskey…"

Can You Hear Me Now
"Az album keményebb dalai közé tartozik; hendrixes, cream-es riffek, Hammond-recsegés, tőlem talán kicsit szokatlan magasabb fekvésű énektémák, meglepő bluesrockos tempóváltással a közepén. A szöveg szokás szerint személyes hangvételű, a megnyugvásról, a révbe érésről szól."

Hot Southern Breeze (To My Father)
"Ez a dal - mint azt az alcíme is mutatja - édesapámnak szól, akit az album munkálatainak megkezdése előtt nem sokkal veszítettem el. A szöveg erről a családi tragédiáról, a gyász feldolgozásáról szól. Egyszerű southern rock ballada, pszichedelikus, Beatles-hatású középrésszel, amely a dal végén visszatér, és lezárja az albumot."

A Peter Kovary & The Royal Rebels élőben február 23-án a Kuplungban mutatja be első albumát (Facebook-esemény), mely hivatalosan február 20-án jelenik meg, de a Deezeren már most beröffenthető: