A nyolcvanas években virágkorát élő italo disco ma már inkább a bűnös örömök közé tartozik, de ettől még a maga módján nagyon is értékes (sokszínű és elképesztően gazdag) műfaj őszinte, amit nem csak titokban lehet szeretni. Ilyen őszinte, komoly rajongó Balla Zoltán avagy Galactic Jackson. aki vintage szintetizátorok mellett ritka italo disco lemezeket is gyűjt, és ezeket szívesen játssza táncos rendezvényeken, legközelebb december 9-én. Itt a kedvenc italo disco számait mutatja be, duplán érvényes a felszólítás: balla balla!
Az italo disco nem adja könnyen magát a mai fülnek, sokan elcsúsznak a "nyálas, műanyag" felszínén, de aki egyszer ráérez, onnantól rajta marad. Így volt ez Galactic Jacksonnál is, és az ő esete tulajdonképpen tökéletesen ábrázolja az italo diso iránti rajongás természetrajzát. "Nálam ez az egész italodiszkó-szeretet körülbelül négy éve kezdett kialakulni, úgyhogy nagyjából harminc év csúszásban vagyok... Korábban ha meghallottam egy éneklős diszkószámot, szinte kiszaladtam a világból, hogy mi ez a borzalom. Persze csak azokat hallottam, amik a legismertebbek és a rádiók is játsszák, márpedig azt tudjuk, hogy a magyar rádiók nem híresek a szélsőséges választékról, ezen keresztül nehéz is lett volna rajongóvá válnom. Aztán lemezvásárlás közben beleszaladtam pár nagyon érdekes és vicces lemezborítóba, belehallgattam a zenékbe és meglepődtem, hogy mennyire jók bennük a felszabadult melódiák és a pumpáló basszusok. Onnantól elkezdtem jobban beleásni magamat az italóba, és szinte magával ragadott. Bevallom, a mai elektronikus zene nálam kezd kifulladni, az italodiszkóban viszont azt szeretem, hogy érzelmet tud adni és mosolyt csal az arcomra. Amikor egy buliban italózok, ugyanezt veszem észre az embereken: rázzák a fejüket és mosolyognak. Kérik a zenecímeket, és mondják, hogy de jó ez a 'szar'. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tényleg van nagyon sok iszonyatosan rossz italodiszkó, ami számomra is elviselhetetlen, el nem tudom elképzelni, hogy anno miért adták ki... Szóval nagyon sokat kell foglalkozni vele, keresni, kutatni, de mindig lehet találni valami új harminc éves kincset."
Ezekből a kincsekből szerinte képtelenség párat kiemelni, "annyi jó van, és folyamatosan ismerek meg újakat. El lehet veszni benne - szerencsére! Ezért ez nem top 10, olyat nem tudnék; mondjuk azt, hogy ha az embernek van ezer kedvenc diszkószáma, akkor ezek beletartoznak, mindet nagyon szeretem." .De nemcsak a zene vonzza a műfajhoz. "Az olasz diszkó hangsúlyosan a szerelemről és a romantikáról szól, így elárulhatom, hogy gyakran vagyok szerelmes az énekes lányba vagy lányokba."
December 9-én a Beat On The Brat-ben lehet majd szerelembe esni az italo discóval a Super Italo Megamix bulin (Facebook-esemény), alább pedig akkor Galactic Jackson szuper italo válogatása:
Master Voice: Áll a híd még
Lio: Sage comme une image
Szuper francia italodiszkó, borzalmas szerelmes vagyok az énekes lányba a klipjéből.
Alex Valentini: Beautiful Life
Imádom, ahogy az olaszok angolul énekelnek, vagyis iszonyú kiejtéssel, mint ebben a nagy kedvencben.
The Fashion: Future Girl
Igazi robotikus italodiszkó, és nagyon fülbemászó, Bármilyen hihetetlen, de itt is szerelmes vagyok az énekes hölgybe.
Bazooka: Alive
Nem kell mindig énekes lány a zenébe, ha a srácok is el tudják intézni. Az előzőhöz hasonlóan ez is egyszámos formáció.
Danny Keith: Keep On Music
Egy angol névvel eladott olasz stúdióformáció (az egyik meghatározó szerzőpáros, a Farina-Crivellente egyik projektje a kismillióból - a szerk.), az énekes később Ken Laszlo volt, akit szerintem nem kell bemutatni, ugye, srácok?!
Camomilla: Queen Of The Night
Italodiszkó lánycsapat, bármelyik hölgyet azonnal feleségül vettem volna! Csoda jó a zene is. jajj!
Ambra Orfei: Love Me Too
Itt nem vagyok szerelmes az énekes hölgybe, csak a hangjába.
Helen: Witch
Boszorkánydiszkó egy boszorkánytól.
Steve Doesn't Drive: Woman And Car
A végére egy elszállós zene a korai italokorszakból. Egyik kedvenc előadónevem, a szám pedig szuper.
