EP-premier! Aires Altos: Dust, Dirt, Clay

Ha van a budapesti hálószobapop-színtérnek második hulláma, az Aires Altos beletartozik. Mindenesetre a háromtagú zenekar házilag felvett, lo-fi zenét játszik, angolszász folkos beütésű, főként akusztikus dalokat, amelyeknek báját a hangszerelés keresetlen egyszerűsége és a személyes szövegek suta őszintesége adja. Az együttes idén tavasszal alakult, miután Bárdits Éva ("ének, gitár, sírás") felvette a The Many Stages Of Grief című hatszámos EP-t, amit nem tudott egyedül előadni élőben, ezért beszállt mellé a nővére, Bárdits Anna ("gitár, vokál, angyalpisi") és dobosként Balogh Gallusz, a Mayberian Sanskülotts gitárosa. Az Aires Altos elkészült újabb hat számmal, melyek közt az angol mellett már van két magyar nyelvű is - a Dust, Dirt, Clay című EP itt nálunk hallható először.

A zenekart vezető és a dalokat szerző Bárdits Éva így vallott az Aires Altos második EP-jéről: "A lemez hangzása nagyon más, mint az előzőé, mert most nem a laptopommal kellett megoldani az egész felvételt, hanem kaptam egy rendes mikrofont, amihez ráadásul még egy tök jó (az Audacity-nél legalábbis sokkal összetettebb) zeneszerkesztő program is volt. Szóval ez az EP sokkal vállalhatóbb minőségű lett, ami egyébként egyrészt annak is köszönhető, hogy egy csomó mindent megtanultam az előző EP felvétele alatt, másrészt annak, hogy ebben most tevékenyen részt vett a Gallusz is. Ennek nagyon örülök, mert ez a hangzás sokkal közelebb áll ahhoz, amit én eleve elképzeltem. Koncepciójában abból a szempontból hasonlít a két anyag, hogy mindkettőben valamiféle fejlődési folyamat zajlik le, de míg az előzőnél leginkább a veszteséggel való megbirkózásról van szó, ebben inkább a 'lét elviselhetetlen könnyűségének' kezeléséről. Egyébként ez egyik esetben sem tudatos vagy bármilyen módon előre megtervezett koncepció volt, csak egyszerűen a különböző élethelyzeteimből adódóan ilyen számokat írtam, amik szerencsés módon kiadtak egy valamennyire kereknek vagy következetesnek tűnő dolgot."

Éva kommentárral is szolgált az egyes dalokhoz, íme:

Unworthy

"Ezt a dalt nyáron már felvettük a Rakéta Demóra (a Rakéta Fesztiválra készült válogatásra - a szerk.), de ez a változat most sokkal összeszedettebb. Tulajdonképpen ez az egyetlen igazi szerelmes szám a lemezen, komolyan."

Elvarratlan

"Az első magyar szöveg, amit valaha írtam. Illetve ez az első szöveg, ami az előző lemez után keletkezett, emiatt talán annak a tematikájához is kapcsolódik."

Postcoital Blues

"Ez a szám a nagy boldogság utáni nagy szomorúságról szól. A címadó szókapcsolatot egyébként nem én találtam ki, használják az angol köznyelvben egyfajta pszichológiai jelenségre. A felvételen hallható macskanyávogás VALÓDI."

Godfather's Prayer

"A Keresztapa harmadik részének legjobb (szinte egyetlen jó) pillanatából vett mondat zárja ezt a számot, innen a cím. Ezen kívül az egésznek semmi köze a Keresztapához, körülbelül három perc alatt írtam ezt a szöveget a világ legnyomasztóbb helyén. Hallható a számban a kedvenc hangszerünk, a szélcsengő (más néven angyalpisi)."

Trabant

"Kiskoromban volt egy nagyon öreg Trabantunk, ami csak akkor indult el, ha igazán szükség volt rá - de olyankor mindig. Illetve lerobbanni is képes volt olyan szituációkban, amik ezt megkívánták, például egy alkalommal, amikor el akarták lopni, olyan 500 méterre a lakásunktól egyszerűen leállt, így a tolvajok kénytelenek voltak otthagyni. Egyébként az egész lemez meglehetősen szövegcentrikus, de ez a szám különösen."

You're Gonna Be

"Ez a dal sokáig az 'úgymond vidám szám' munkanév alatt futott, merthogy ez az a tulajdonsága, ami a leginkább megkülönbözteti a többitől. Van benne egy (elég banális) utalás Lou Reedre, ami sajnos utólag aktuális lett."

Az Aires Altos Dust, Dirt, Clay című hatszámos EP-je alább hallható: