Tegnap jelent meg a szíriai énekes, Omar Souleyman első stúdiólemeze Wenu Wenu címmel. A Four Tet produceri segítségével felvett anyagról legutóbbi albumhallgatónkban azt írtuk, hogy "néha elképesztően vicces, de nem őt nevetjük, hanem vele örülünk". És ez a megállapítás nemcsak Souleyman ellenállhatatlanul mosolyra csábító és végtelenül szórakoztató arab lakodalmas technójára igaz, hanem az album Warni Warni című számához készült, most közzétett videoklipre is, amelyben a 47 éves zenész bejárja a világot - a számítógépes trükkök szárnyán.
Az 1966-os születésű, Szíria észak-keleti régiójából származó Omar Souleyman alapvetően énekes, emellett több tradicionális hangszeren is játszik. A karrierje 1994-ben indult be, amikor összeállt néhány muzsikussal - akik a mai napig kísérik - és hamarosan az ország egyik legnépszerűbb, legkeresettebb lakodalmas zenésze lett, hazájában igazi sztárnak számít. Becslések szerint eddig 500 lemeze jelent meg cd-n vagy kazettán, de ezek túlnyomó része a lagzis fellépéseinek felvétele; ezeket eredendően az ifjú párok kapják ajándékba, és aztán kalózmásolat formájában árulják őket. A seattle-i Sublime Frequencies kiadó 2006-ban állított össze egy válogatást Omar Souleyman repertoárjából - melyben egyaránt vannak hagyományos népdalok és saját szerzemények - és ennek köszönhetően a szíriai lakodalmas zenészt felkapta a nyugati hipsztermédia. A Sublime Frequencies-nél további két válogatás jelent meg, Souleyman kultusza egyre nőtt, 2011-ben pedig már koncerteket is adott az Egyesült Államokban és Európában (többek közt fellépett a Glastonbury fesztiválon). Ugyanebben az évben három remixet is készített Björknek (sőt, egy évvel korábban a Gorillazzal stúdiózott, de az abból született szám végül nem kerül rá a Plastic Beach albumra), amivel kvázi bebocsátást nyert a nyugati zenei életbe. "Elnyugatosodásának" újabb lépcsőfoka az október 22-én a brooklyni Ribbon Music kiadónál megjelent első igazi stúdióalbuma, amit Souleyman és állandó szintetizátoros-zeneszerző társa, Rizan Sa’id élőben játszottak fel, Kieran Hebden, azaz Four Tet produceri bábáskodásával, aki elmondása szerint elsősorban a keverést végezte, a zenébe minimálisan nyúlt bele.
De hogy milyen is ez a zene? Legyen mondjuk euforikus szíriai lakodalmas trance. Amúgy a dabke nevű, hagyományos közel-keleti ünnepi körtáncot kísérő ütemes zene lakodalmas-szintetizátoros verziója, ami persze valahol - nekünk, nyugati füllel - gagyi, de közben mégsem az, az olcsó hangszínekből kihozott kígyózó dallamok bámulatosak, ha hagyjuk magunkat, szinte transz szerű állapotba bűvölnek, és ezt a hatást csak fokozza Souleyman kántáló éneke. Souleyman nyilvánvalóan tisztában van vele, hogy a zenéje a nem közel-keletiek számára viccesnek hangzik, és erre rájátszik az album első klipje, amit Cali Thornhill DeWitt rendezett a Warni Warni (magyarul kb. Jer ide!) című, arabul és kurd nyelven énekelt dalból: a videóban a rezzenéstelen arcú, sötét napszemüveget viselő - önmagában is humoros jelenség - Souleymant montírozták oda a világ különböző turistalátványosságaihoz, mint az egyiptomi piramisok, az Eiffel-torony, a húsvét-szigeteki kőarcok, a Taj Mahal és a Szabadság-szobor. Jertek, táncoljuk körbe a világot Omarral!
Ez pedig az album szintén nagyon vicces, a kilencvenes évek videotrükkjeit bevető montázs-beharangozója:
