Michael Angelakos együttesének, a 2008-as Chunk Of Change EP-vel és a 2009-es Manners albummal feltűnt massachusettsi illetőségű Passion Pitnek a 2011 tavaszára ígért, de végül csak 2012. július 23-án megjelenő második nagylemezéről, a Gossamerről már két számot is bemutattunk itt Recorderen: a Take A Walk című májusi visszatérő sláger (és annak látványos videoklipje) után júniusban az I'll Be Alright című szerzeményt is közreadtuk. Ez a két dal az első két helyet foglalja el magán az albumon is, melynek a teljes anyagát először az amerikai NPR rádióhálózat oldalán tették közzé – és már itt nálunk is meghallgatható a megjelenés előtti héten. (FRISSÍTÉS: cikkünk felkerülése után pár órával megérkezett az album második klipje, az I'll Be Alright című dalhoz kiírt videopályázat nyertes pályaműve!)
A második nagylemezen ugyanaz a dallamos, szintetizátorközpontú, helyenként kifejezetten merész hangzásokkal és csavarokkal operáló, harsány és energikus zene hallható, mint a három évvel ezelőtti, bemutatkozó albumon, noha finoman megjelennek rajta más hatások is (a harmadik kislemezdalnak választott Constant Conversations például nem csupán dallamvilágával, de bizonyos szövegbeli elemeivel is az R&B világát idézi), Michael Angelakos pedig kicsit visszavett a falzettjéből, hogy inkább a mélyebb regisztereket járja be helyette. Elődjével ellentétben viszont az új album sokkal egységesebb és összeszedettebb: míg a Mannersnek megvoltak az egyértelmű csúcspontjai és első hallásra magukkal ragadó dallamai, addig a Gossamer már az első számnál magával ragad, és a lendület az utolsó dalig kitart. A színes, rikító hangkollázs ellenére a szövegek visszatérő témája a magány, a kiábrándultság, a csalódás, ami nyomokban ugyan már a korábbi Passion Pit-dalokban is felbukkant, de itt most minden korábbinál meghatározóbban és kitartóbban jelentkezik – sőt még az alkohol- és gyógyszerfüggőség sem számíthat tabunak. Nehéz például eldönteni, hogy a kétségbevonhatatlan meggyőződéssel előadott „love, love, love, love is just greed / it's selfish and mean" sorok éneklésénél vajon a szövegbe foglalt fájdalom vagy a hangzás által sugallt optimizmus érzése erősebb-e. Mindesetre Angelakos alaposan megszenvedte az elmúlt hónapokat, ahogy ezt a lemezt is: pár napja a Passion Pit aktuális amerikai turnéjának összes júliusi állomását kénytelen is volt törölni, hogy „helyreállítsa mentális egészségét".
a Gossamer album teljes anyaga itt hallható:
FRISSÍTÉS: az album az alábbi lejátszón dalonként is hallgatható!
az album borítója és dallistája:
Passion Pit: Gossamer (2012)
1. Take a Walk
2. I’ll Be Alright
3. Carried Away
4. Constant Conversations
5. Mirrored Sea
6. Cry Like a Ghost
7. On My Way
8. Hideaway
9. Two Veils to Hide My Face
10. Love Is Greed
11. Its Not My Fault I’m Happy
12. Where We Belong
FRISSÍTÉS: az I'll Be Alright című számhoz kiírt klippályázat győztese, a kanadai Greg Barth redezése, mely elnyerte a 3000 dolláros fődíjat és a dal hivatalos videója lett!
a klippályázat másik két dobogós videója a Genero.tv oldalán tekinthető meg, itt:
http://genero.tv/watch-video/33318
http://genero.tv/watch-video/33312
a Take A Walk című sláger néhány friss remixe a zenekar SoundCloud-oldalán:
a Take A Walk élőben seattle-i 107.7 The End rádió számára június 27-én adott akusztikus minikoncerten, ahol Michael Angelakos a legismertebb szerzeménye, a Sleepyhead közepén elfejtette a dalszöveget, és a nézőktől kellett segítséget kérnie:
egy áprilisi interjú, ahol Michael az új albumról is mesél:
http://www.passionpitmusic.com
összeállította: Fekete Tamás
