„Kell valami, amivel nyomást gyakorolsz magadra” – Little Boots

Victoria Christina Hasketh azaz Little Boots már sokszor szerepelt a Recorderen, klipek és tévéfellépések sorával áttekintettük eddigi karrierjét, bemutattuk tíz legjobb – feldolgozásokat és saját dalainak átdolgozásait tartalmazó – házivideóját, elsőként adtunk hírt budapesti DJ-fellépéséről (sok exkluzív fotóval, melyek egy párizsi Little Boots DJ-szett alatt készültek), végül pedig a Kollektíva ötéves szülinapi partiján való szerepléséhez igazított ajánlónkban legfrissebb mixtape-jét is közzétettük. Rövid budapesti tartózkodása alatt természetesen interjút is készítettünk vele, melyben a kedves és mosolygós énekesnő beszélt a Pop Idol tehetségkutatón való szerepléséről, a tinkorában játszott pop-punk feldolgozásokról, és persze készülő új lemezének irányvonaláról és közreműködőiről is.

- Már egészen fiatal korodban megtanultál játszani mindenféle hangszeren, számos karrierlehetőség közül választhattál zenészként, arról nem is beszélve, hogy 16 éves korodban elindultál a Pop Idol tehetségkutatón, ahol három fordulón is túljutottál. Mi lett volna, ha bekerülsz a döntőbe, hol tartana most a karriered?

- (nevet) Hááát… Az a helyzet a Pop Idol-résztvevőkkel, hogy nem túl sokuknak van karrierje. Csak nagyon keveseknek sikerül közülük viszonylag hosszabb távon fenn maradni a popszakmában. Abban a nyolc hétben, ameddig a tévében szerepelnek, megkapnak minden figyelmet, de után csak a borzasztó helyeken való, borzasztó fél-playback fellépések maradnak a számukra. Úgyhogy ez semmiképpen nem egy olyan ösvény, amin szívesen járnék. Én szeretek dalt írni, szeretek hangszereken játszani. Fiatal voltam, északról származom, távol minden jelentős várostól, nem tudtam, hogyan lehetne bekerülni a zeneipari körforgásba. Ma már Londonban élek, és tudom, hogyan mennek a dolgok, de akkoriban ez tűnt a jó megoldásnak. Megnéztem, hogy működik-e a számomra, és nem működött! És ez a legjobb dolog, ami csak történhetett velem. Úgyhogy erre az egész történetre már csak áldásként tekintek (nevet).

- Aztán viszont alakítottál egy csajzenekart Dead Disco néven és az működött. Kiadtatok néhány kislemezt, volt is némi sikeretek, elkezdtetek Greg Kurstin producerrel dolgozni egy lemezanyagon. Miért döntöttél úgy, hogy kiszállsz a zenekarból?

- Nagyon sok ideig tartott mire meghoztam ezt a döntést, mert nagyon szerettem a zenekart. Amikor elkezdtünk együtt zenélni, az nagyon szórakoztató volt egy ideig, de aztán megjelent a nyomás a kiadó részéről, ekkor találkoztam először olyan dolgokkal, hogy akár olyan követelményeknek is meg kell felelni, amiknek én nem feltétlenül szeretnék. Zeneileg én kifejezetten pop csaj vagyok, a Dead Disco meg megpróbált menő indie zenekar lenni. Ösztönösen popos dallamok jönnek ki belőlem. Aztán találkoztam Greggel, akivel írtunk is közös dalokat és biztatott, hogy ezek nagyon jók, még több ilyen popdalt kellene írnom. Úgyhogy nem egy nap alatt zajlott le bennem a folyamat, de eljutottam, oda, hogy nem akarok olyan dolgot erőltetni, ami nem természetes és inkább popdalokat szeretnék írni és előadni szólóban. Rengeteg különféle zenekarban, zenei projektben megfordultam fiatalabb koromban, és eljött az a pont, amikor úgy éreztem, hogy most már csak a magam dolgával szeretnék foglalkozni.

- Milyen zenekarok voltak ezek?

- Ó, volt mindenféle! Tényleg.

- Mondjuk metál is?

- Majdnem azt is mondhatom!

- Milyen jellegű volt a legmeglepőbb zenekar, amiben benne voltál?

- Többféle dzsesszzenekarban is játszottam. Volt egy nagyon rossz pop-punk zenekarunk, Blink 182-feldolgozásokat játszottunk (nevet). Nagyon fiatal voltam.

- Énekeltél ebben a zenekarban, vagy már billentyűs hangszereken is játszottál?

- Énekesnő voltam. Azt hittem, hogy én vagyok Gwen Stefani. Hát a leghatározottabban nem én voltam. Volt néhány rossz zenekarom, de azt hiszem ez minden zenésszel így van. Végig kell járnod ezt az utat.

- Szólókarriert kezdve mennyire lepett meg, hogy 2009 elején téged választottak az év lehetséges befutóit rangsoroló BBC Sound Of 2009 győztesének, megelőzve olyanokat, mint Lady Gaga vagy Florence And The Machine? 

- Meglepett persze. Igazság szerint azt se tudtam, hogy miről van szó, mert nem hallottam erről a szavazásról korábban. „Ó remek, megnyertem ezt a szavazást!” De először nem is tudtam, hogy mit jelent. Persze nagyon jót tett a karrieremnek. Hirtelen sok figyelmet kaptam és egyúttal nőtt is rajtam a nyomás, hiszen ezután az első lemezre mindenki odafigyelt. Jó és rossz vonzata is volt.

- Éreztél bármilyen frusztrációt amiatt, hogy a debütalbumod nem szerepelt olyan jól, mint azoké, akiket megelőztél ezen a szavazáson? A lemez első fele csupa slágerből áll, még annál is több figyelmet érdemelt volna, mint amit megkapott.

- Nem igazán éreztem frusztrációt emiatt. Akkoriban csak örültem neki, hogy megjelenhetett az első nagylemezem, és beindított körülöttem egy csomó mindent. Elég sokat el is adtunk belőle, körbeutazhattam vele a világot vagy tízszer, ezrek előtt játszhattam. Fantasztikus volt, nem is kérhettem volna ennél többet. A zenében nem érdemes méricskélni, összehasonlítani. Hogy nem adtam el annyi lemezt, mint Lady Gaga? Nem fogok sírni miatta. Ez nem verseny. Azért csinálod, mert szereted. Dalokat írhatok, előadhatom őket, emberekkel létesíthetek kapcsolatot, sok mindenkivel találkozhatok. Nem azért csinálom, hogy legyőzzek valakit. A zene miatt, amit nagyon szeretek.

- Van-e rajtad nyomás a második lemez miatt? Már eltelt három év a bemutatkozás óta. Nehéz második album lesz?

- Azt hiszem, nagyon nehéz második album lesz (nevet).

- Mit tudhatunk róla? Kik fognak rajta közreműködni, kik lesznek a producerek, kik a társszerzők a Hercules & Love Affair-vezér Andy Butler mellett, akivel egy közösen írt dalt már be is mutattál a lemezről zongorás verzióban?

- Andy-vel sokat dolgozunk együtt, aminek nagyon örülök, mert már régóta óriás rajongója vagyok a Hercules & Love Affairnek. Nagyon boldog voltam, hogy közösen alkottunk, volt egy őrült hetünk a stúdióban. Aztán még utána is írtunk közösen. Nehéz lemez lesz, de mindegyik az. Az első idején ott volt a nyomás a BBC-s szavazás miatt, most azért van nyomás, hogy az előző sikereit megismételjük. Azt hiszem, ez soha nem múlik el. Mindig kell valami, amivel nyomást gyakorolsz magadra, máskülönben nem működik. Igen, már jó ideje, hogy írom a második lemezt, de nagyon elégedettet vagyok azzal, ami eddig megszületett. Andy mellett dolgoztam a lemezen James Forddal a Simian Mobile Discóból, de még elég sok más zenésszel is. Egységesebb lesz, mint az előző lemez, magabiztosabb vagyok, és sokkal határozottabban tudom, hogy mit szeretnék megvalósítani.

- Zeneileg milyen irányban fog eltérni az első lemeztől?

- Továbbra is a tánczene jelenti a fő inspirációt, meglehetősen vidám, döntően elektronikus a zene. Mostanában elég sok régi diszkót hallgattam, korai house-t, chicagóit és New York-it. Aztán a sok DJ-zés is nagyban hatott rám. Ez is dance-pop lemez lesz, de talán némileg lecsupaszítottabb, mint az előző.

- Az ősszel kiadott Shake című kislemez jól érzékelteti, hogy milyen lesz az album?

- A Shake egy táncosabb felvétel, az albumon inkább dalszerűbb szerzemények szerepelnek majd, de hasonló hangzásúak és megszólalásúak lesznek.

- Van már címe és megjelenési dátuma a lemeznek?

- Van címe, de minden alkalommal, amikor van egy címem és azt elmondom valakinek, a végén valami nem stimmel és nem az lesz, úgyhogy egyelőre titokban tartom. Olyan ez, mint amikor előre elhatározod, hogy Frednek fogod hívni a babádat, de aztán amikor megszületik, egyáltalán nem néz ki fredesnek, akkor meg már nem nevezheted annak, így van? (nevet) Úgyhogy várok a címmel addig, ameddig teljesen kész nem lesz az anyag. Amúgy valószínűleg az év második felében fog megjelenni, a nyár végén. A következő kislemez pedig egy-két hónap múlva.

- Mennyiben más a zenei ízlésed, amikor DJ-zel és amikor saját zenét állítasz elő?

- Eléggé egyforma. Persze DJ-zéskor kifejezetten táncolható zenét kell játszani, máskülönben az emberek unatkoznának. Amikor DJ-zek, akkor arra figyelek, hogy mi érinti meg az embereket és persze ez visszahat a dalszerzésre, a zenék előállítására is. Kéz a kézben jár a kettő. Az is jó, hogy írok egy dalt és egyből be tudom építeni egy DJ-szettbe, lejátszani és figyelni, hogy tetszik-e vagy sem a táncparketten lévőknek. Vagy esetleg, hogy felismerik-e, hogy ez egy új dalom (mosolyog).

- A videócsatornádon elindított ’fun monday’ sorozatban híres slágerek lecsupaszított verziói mellett sokszor a saját dalaidat is csak egy zongora kíséretében adod elő nagyon hatásosan, el tudok képzelni, hogy egy nap kiadj egy ilyen egyszerű dalszerző-előadói albumot?

- Soha ne mondd, hogy soha! (nevet) Talán egy akusztikus lemezt egyszer igen. Elég fura, amikor ennyire visszacsupaszítasz egy dalt, egészen máshogy hangzik a kiadott változathoz képest. De egy jó dalnak mindenhogyan meg kell állnia a helyét, legyen az Lady Gaga dala, vagy bárkié.

- Kik mostanában a kedvenceid az új előadók közül?

- Van egy duó, akiket nagyon szeretek, egy lány és egy fiú, az a nevük, hogy New Look, a !K7 kiadónál jelent meg a lemezük, igazán erős album. És nagyon szeretem Grimest is, nagyon menő csaj!
 

interjú: Déri Zsolt / Dömötör Endre

fotók: Biczó Andrea

http://www.littlebootsmusic.co.uk
http://www.facebook.com/littleboots

egy videó Little Boots budapesti DJ-fellépéséről: