Talihina Sky – The Story of Kings Of Leon (DVD)

Amint arról egy rövidhír és egy előzetes erejéig már tavasszal beszámoltuk, Stephen C. Mitchell rendező Talihina Sky – The Story of Kings Of Leon című dokumentumfilmjét először idén áprilisban láthatta a New York-i Tribeca Filmfesztivál közönsége, ám november óta már DVD-n is beszerezhető. A három fivér (Caleb Followill – ének, gitár, Jared Followill – basszusgitár, Nathan Followill – dob) és egy unokatestvér (Matthew Followill – szólógitár) alkotta amerikai Kings Of Leon viszonylag korán kiérdemelte a megtiszteltetést, hogy egy egész estés dokumentumfilm mutathassa be őket, illetve eddigi karrierjüket – mindezt úgy, hogy a zenekar alig egy évtizede alakult, és a Come Around Sundown című ötödik nagylemez káoszba fordult turnéja után jelenleg épp kényszerpihenőt tart (a tervek szerint mintegy fél év után szünet, előreláthatólag 2012 közepétől ismét aktivizálják magukat). Amennyire nem szokványos a Followill fiúk családi háttere, és a relatív fiatalnak nevezhető zenekar történetének korai összefoglalása, épp annyira rendhagyó maga a forma is. Mitchell egyáltalán nem a szokásos formulákat és dramaturgiát követi, ilyen értelemben pedig az alcím is megtévesztő, hiszen a film nem az együttes történetét mutatja be, annál sokkal jobban érdekli az az erő, mely összetartja ezeket a srácokat, illetve az a környezet, melyből kiszakadtak.

Szinte teljesen hiányoznak a zenekari dokukban oly sokszor látott részek, a megalakulástól az első demóktól a lemezszerződésen át a stadionos fellépésekig és díjakig tartó út alapos krónikája, és tulajdonképpen csak egyetlen szám koncertverziója került be. Csupán egyetlen félmondat hangzik el arról, hogy a prédikátor-családban felnőtt testvérek számára melyik volt a meghatározó és mindent eldöntő album (a Pixiestől a Surfer Rosa, abban mindannyian kiegyeztek), és csupán a Molly’s Chambers különböző előadásainak összeollózása mutatja be azt az utat, amit a 2000-es években bejártak (ez a választás jelképes: a Molly's Chambers volt a legelső dal a legelső Kings Of Leon-kiadványon, a 2003 elején megjelent Holy Roller Novocaine EP-n)

A rendezőt az elmúlt évtized krónikája helyett sokkal jobban foglalkoztatja az a különleges (bár még az aktuális zenei színtéren sem teljesen egyedülálló) ellentmondás, ami a családi háttér és a hedonizmussal megbélyegzett rocksztárstátusz között feszül: a három testvér apja egy pünkösdista felekezet lelkipásztora volt (bár később az alkohol rabja lett, feleségétől elvált, majd felhagyott a prédikálással is). A srácok mélyen vallásos környezetben nőttek fel, ahol a hangos rockzene a Sátán művének számított, és szemlátomást ez a helyenként egészen hihetetlen közeg volt az, ami megbabonázta a rendezőt is: a film legerősebb pillanatai azok, melyben egymás mellé kerülnek az archív családi videók, és a friss felvételek, időnként ellenpontozva egymást – ám annál többször párhuzamba állítva. Így kerül egy montázsba a városról városra költöző család emléke az éppen turnézó együttessel, vagy a templomi révület a színpadi őrülettel. Ezek mellett kendőzetlenül tárul fel az a viszony is, mely a testvéri szeretet/családi gyűlölet révén összetartja a négy fiút; komoly verbális összecsapások mellett nem egyszer megjelenik az összeférhetetlenség és a folytatás képtelensége is, Caleb például a 2008-es Only By The Night lemezfelvétele közben még azt is megkockáztatja, ez lehet az utolsó albumuk (azóta szerencsére lett egy újabb is, de a problémák azóta sem múltak el).

A Talihina Sky (mely címét az első album rejtett bónuszdala nyomán kapta, és ezt a ritkaságszámot a film legvégén el is játszák a tagok egy üres aréna közepén ülve) azon kivételes zenei dokumentumfilmek egyike, melyek nem a kívülállókhoz szólnak; a dalokhoz egyáltalán nem jutunk vele közelebb, ám példátlan közelségbe kerülünk ahhoz a talajhoz, melyből mindezek megszülethettek.

A 86 perces film mellé az extrák között kapunk további 20 percben mindenféle kimaradt jeleneteket (például a Pearl Jam-főnök Eddie Vedderrel közös fellépést vagy a felkészülést Glastonbury fesztiválon adott koncertre) és 12 percben home movie darabkákat (az egyikben fivérek mamája zongorázik). A dokumentumfilmhez választható angol felirat, sőt két audiokommentár is: a két idősebb fivér a rendezővel, a két fiatalabb tag pedig Casey McGrath producerrel közösen kommentálja a látottakat.

Fekete Tamás

( RCA/Sony Music, DVD, 86 perc, 2011 )

www.kingsofleon.com

a Kings Of Leon a film címadó dalát játssza:

további filmrészletek interjúrészletekkel összevágva: