(Terrible Records/4AD, 2010)
Furcsa keverék Twin Shadow bemutatkozó lemeze, több korszakhoz is határozottan köthető, mégis időtlen, sokféle stílus jegyeit felvonultatja, mégis karakteres. A Dominikai Köztársaságban született George Lewis Jr. egyszemélyes projektje Brooklynból indult útjára, de a két állomás között szerepelt még egy Floridában eltöltött gyerekkor is – e lakhelyeknél keresve se találhatnánk jobb mintát a Forget dalaihoz.
A fodrász anyukától származó, toronyfrizurát hordó Lewis Jr. New Yorkban divatdiktátornak számít, és korai dalaival, népszerű – többek között a Surfer Bloodnak, a Bear In Heavennek, a Lemonade-nek készített – remixeivel zenéje is gyorsan felkapottá vált. Nem is érdemes sokat kertelni: egy popérzékeny hipszterrel van dolgunk, aki egyaránt merít a hetvenes évek balladáinak és soul dalainak stílusából (érintőlegesen David Bowie-tól is), a nyolcvanas évek elektro-popos, szintis, dobgépes hangzásából, illetve visszhangos new wave gitárpopjából (Echo And The Bunnymen, Psychedelic Furs, The Chameleons stb.), na és az elvágyódás, a nosztalgia motívumaira építő retrós, de mai chillwave zenékből. Énekhangját tekintve a 26 éves Lewis sokszor emlékeztet Morrissey-re, és ezzel egyértelműen felzárkózott a „legjobb nem fehér bőrű Mozz” versenyt eddig biztosan vezető Dears-frontember, Murray Lightburn mögé. Jól hallhatóan inspirációt jelentettek neki a nyolcvanas évekbeli fátyolos popzenét játszó 4AD-s zenekarok is, élükön a kiadó szupergruppjával, a This Mortal Coillal – minő meglepetés: Európában a 4AD-nél kerül forgalomba a Forget (letöltésként már október közepén, CD formátumban egy hónappal később).
A Grizzly Bear basszusgitáros-producere, Chris Taylor figyelt fel a Twin Shadow-ra, ő volt az album zenei rendezője (és az ő kiadója, a Terrible Records jelentette meg a korongot Amerikában), ez pedig fontos adalék, hiszen az egyszemélyes hálószoba-pop anyag a stúdióban formálódott briliánssá a rengeteg apró fogással, plusz hangszereléssel, effektekkel. A produceri munka sok helyen David Siteket idézi, így a TV On The Radio neve is jogosan kerülhet kontextusba ezen a Cocteau Twins-es elektro-pop lemezen, mely a fenti összetevők alapján cseppet sem meglepő módon változatos (dramatikus, filmzeneszerű nyitószám, lassú diszkó, morózus new wave, álmodozós lusta pop, fülbemászó élénk pop, dramatikus, himnikus zárószám), miközben a fenti összetevők mennyiségét és súlyát figyelembe véve meglepően egyéni is tud maradni. A TV On The Radio mellett a másik kortárs analógia a kései M83 lehetne, de a Twin Shadow „ismerős világú” dalai pastiche helyett sokkal inkább jelen idejűek.
Különleges, mint Dominika, fülledt és bambulós, mint Florida, és menő, mint... nos, mint Brooklyn.
9/10
Dömötör Endre
a teljes Twin Shadow-album itt végighallgatható:
