Az utóbbi két évtized egyik legegyedibb hangú magyar filmrendezője az amatőr szereplőket és improvizált párbeszédeket felvonultató Rengeteggel indította a karrierjét, majd a sötét és nyomasztó drogfilm, a Dealer jött, aztán a szereplők és dialóg nélküli Tejút, ezt követte első angol nyelvű filmje…
„A filmnek nincs szüksége nézőkre, csak a falakra a moziban.” – mondta a nagy francia filozófus, Alain Badiou, de néhány évvel ezelőttig ezt akár egy magyar filmrendező is mondhatta volna. Mára viszont már végleg vége a senkit sem érdeklő művészfilmek rémuralmának: ősztől vámpírok, viccelődő törpék,…
