Harmadnap címmel jön Lil Frakk új lemeze, a terápiás A Happy End Után Is Van Másnap folytatása. Erről múltkor a Melegítőt mutattuk be, most pedig az Átbasztál debütál.

Pörgős, könyves, fesztiválos, tengerentúlos és erősen irodalmi volt a három évtizede aktív Anima Sound System és örökmozgó vezetőjének idei éve, és még nagyon nincs vége. November 22-én például újrajátsszák az idén 30 éves Shalom című albumukat, ma pedig befutott az új dal a Jerusalem My Love trilógia első albumáról.

Az elmúlt másfél évtized legeredetibb rappere, Earl Sweatshirt végre ismét a tehetségéhez méltó lemezt adott ki. Ez az írás először a Recorder magazin 128. számában jelent meg.

A rap és zaj közti határterület mostanában ismét egyre izgalmasabb. Ez a kritika először a Recorder magazin 128. számában jelent meg.

Ben Bondy új albuma nagyívű és személyes, tele kísérletező lendülettel, miközben egyértelmű kiteljesedés. Ez a kritika először a Recorder magazin 128. számában jelent meg.

A Budapest Showcase Hub idén is a kelet-európai régió legaktuálisabb előadóival tölti meg a klubokat október 29. és 31. között. A 10 éves fesztiválon hallhatunk lengyel-kolumbiai baile funkot, ukrán gitárokat, zágrábi deszkás slágereket, éteri elektronikát és a kortárs klubhangzások legjavát, de jön Mexikó – Tiny Desket is megjárt – fiatal szupersztárja, és szó lesz a nagy fesztiválok – köztük a Sziget – jövőjéről is.

Kereken egy éve különleges kamaraestet adott az audiovizuális koncertjeiről is ismert elektronikus formáció, a mïus. A kamarazenekarrá kibővülő együttes dalait áthangszerelve hallhattuk telt ház előtt, ahol klasszikus hangszerek és analóg szintetizátorok kerültek párbeszédbe egymással, mindezt fény designban Sztojánovits Andrea segítette. A földön-széken ülős koncerten elmosódott zenekar és közönség határa, és meghitt lakáskoncert-hangulat született, amelybe most az otthoni fotelünkből mi is belesüppedhetünk. Premier!

Emblematikus zenészeivel tart saját estet a Dalmata Daniel, az egyik legizgalmasabb hazai elektronikus lemezkiadó október 25-én a Zene Házában. Jön Roberto Auser, a holland nyugati-parti hangzás egyik veteránja; táncos electrót hoz LAU, érzelmes-nosztalgikus szintiket Imre Kiss, és szépségesen megfoghatatlan hangulatokat S Olbricht.

"Avant-doom graveyard metal" - ezt játsszák a csicskakoporsó sokfelől érkezett tagjai. Hol dalszerűbb, doomosabb, hol improvizatív számaikban mindig ott a lehetőség, hogy valami váratlan történik. Ez a kritika először a Recorder magazin 128. számában jelent meg.

A Necks besorolhatatlan, sajátosan varázslatos zenét játszik. Improvizatív minimalizmus, kortárs jazz, repetitív ambient, avantgárd forma – de leginkább: csak The Necks.