Lemeztáska: Török-Illyés Orsolya

1977. május 11-én született Marosvásárhelyen, az egyik legvagányabb magyar színésznő, aki hét filmet csinált volt férjével, Hajdu Szabolccsal (köztük a Macerás ügyeket, az Off Hollywoodot és a Bibliotheque Pascalt), de pályája jóval túlmutat ezen: szerepelt remek tévésorozatokban, mint az Aranyélet és A besúgó, játszott közönségfilmekben (Toxikoma, Szent Iván napja), de olyan elborult művészfilmekben is, mint a Melegvizek országa és A rossz árnyék. Édesanyja, Illyés Kinga lehallgatási dossziéjából Obiectiva Theodora címmel készített rádiójátékot. Az idén már két filmje is a mozikba került: a Mambo Maternica és a Pipás, ez utóbbiban a legendás bérgyilkost, Pipás Pistát alakítja. Ez a cikk először a Recorder magazin 133. számában jelent meg.

Első dal, amit meghallgattál ma

Lemonade Market: Supermarket Woman.

Első zenei emlék

LGT: Bummm! Gyönyörű szép, színes volt a lemezborító. Apám vezette a sort, ropta a zöld-sárga csíkos biedermeier garnitúra körül, mi gyerekek utána, és utánoztuk a tánclépéseit. És persze a román himnusz, a régi. Trei culori cunosc pe lume. Azt minden nap meg kellett hallgatni, már az oviban is, ha tetszett, ha nem. De nekem akkor tetszett amúgy, volt lendülete.

Első lemez, ami saját pénzből vettél

Nem sok minden jutott el Erdélybe a nyolcvanas években. Mondhatni semmi. Csak másolt kazettáink voltak. Beatrice-, Edda-, Bikini-számokat ezerszer énekeltem már ordítva tábortűz mellett, mire hallottam felvételről. 

Az első crushom egy sulis kirándulás alkalmával mellém ült a buszon, és megtanította, hogy kell grafikusan leírni, hogy SLAYER. Ilyen metálos betűkkel. Bekarcolta az előttünk lévő ülés műbör támlájába. Azt sok helyre felfirkáltam utána én is, de a zenéjüket nem ismertem.

1987 környékén apámtól - aki akkor már emigrált - kaptam egy Walkmant, és egy igazi, eredeti kazettát. Máté Péter: Elmegyek. Elindultam nagymamám házától Bánffyhunyadon Kolozsvár irányába az országúton, fejemen a fejhallgató, övemen a Walkman, benne a Máté Péter. Annyira menőnek éreztem magam, mint azóta soha. Észre se vettem, hogy már több kilométerre eltávolodtam a várostól. Apám utánam jött a szakadt Daciájával, és eléggé letolt, mert szerinte a Walkman miatt akár meg is támadhattak volna a semmi közepén.

Meghatározó koncertélmény nézőként

Az első, az nagyon emlékezetes. 1989 után az első koncert volt Marosvásárhelyen: 1990 március 5-én Hobo Blues Band. Az óriási tömegben életemben először csókolóztam, egy ismeretlen sráccal. Gondoltam, ideje ezt is kipróbálni a nagy szabadságban, úgyse találkozom vele soha többet. Persze kinyomozta, hogy ki vagyok, és másnap ott volt a ház előtt.

Meghatározó koncertélmény előadóként

Az első pasim természetesen szólógitáros volt egy zenekarban. A barátnőm, akivel együtt énekeltünk a templomi kórusban, a basszusgitárossal járt, így az egyik koncerten mi lettünk a háttérénekesnők. A Rolling Stones Sympathy for the Devil című száma alatt kellett tolni a háttérben, de kábé a közepénél elvesztettük a fonalat, onnantól össze-vissza hú-húztunk. De szinkronban mozogtunk, ahogy kell!

Első előadó, akiért rajongtál

Ha a gyerekkori Modern Talking-rajongást nem számítjuk, mert a zenéjüket nem nagyon ismertem, csak a pasi tetszett a képeken (a barna), akkor Jim Morrison és a The Doors.

Ember, akit a leginspirálóbbnak tartasz most

Elsa von Freytag-Loringhoven, dadaista punk performer. Éppen egy előadáson dolgozunk Börcsök Boglárkával és Andreas Bolmal, amit az ő személye és munkássága inspirált. Májusban lesz a Trafóban. 

Zene, amitől boldog leszel

Parno Graszt: Már nem szédülök.

Zene, amitől libabőrös leszel

Klaus Nomi: The Cold Song.

Dal, amit már nem bírsz meghallgatni

Gryllus Vilmos: Kárókatona. A lányom szerintem 500 ezerszer hallgatta/nézte meg a MESE TV-n, amíg kicsi volt. A fiam elől már eltitkoltam a létezését. Ő Demjéntől a Ha elindul a vonatra volt rákattanva sokáig. Beszélni még nem beszélt, de azt dúdolta halandzsában.

Dalszöveg, amit mintha rólad írtak volna

Kovács Kati: Most kéne abbahagyni. Sajnos szépen benne van a kötődési minta, amit újra és újra megfutok. De dolgozom rajta.

Kedvenc sorod egy refrénben

“Repatarurgyán semmit hány,

De azt ungyán hány!”

Ossian: Repatarurgyán (Live in Debrecen 2000)

Kedvenc filmzene

Inkább zenés film. Mindhalálig zene. Persze csak a kilencvenes évek elején láttam, de nagyon sokszor végignéztem és végigtáncoltam. Azonnal táncos szerettem volna lenni. 

Más a koreó, de az egyik szám, a Bye Bye Life benne van az Egy tökéletes nap című előadásban, amit nagyon szeretek.

Dal, amiről a Pipás-film jut eszedbe

Virrasztók: Pipás Pista. Tökéletes.

Szeretett zene, amit az istennek sem tudtál megkedveltetni a barátaiddal

Soha nem rakok be zenét, csak ha egyedül vagyok. Nem szeretem rátukmálni másokra a magam hangulatát és ízlését.

Kedvenc feldolgozás

Pipilotti Rist & Anders Guggisberg: I Am a Victim of This Song (a Chris Isaak-féle Wicked Game feldolgozása - a szerk.).

Énekes, akinek a halála a legjobban megrázott

Freddie Mercury.

Legjobb zene szívfájdalomra

Nick Cave and the Bad Seeds: Shoot Me Down. Nálam pontosan betalál abba az állapotba, amikor hibernálod az érzéseidet, mert félsz, hogy elviselhetetlen lesz a fájdalom. Azt hiszed, ha kemény vagy, megúszod, de nem. Jön az apátia, a depresszió, és mindent felemészt, amit egyébként élvezhetnél az életben. Szép lassan fel kell engedni, akkor is, ha tudod: szíven talál a golyó.

Legjobb zene forradalomhoz

Queen: We Are The Champions. Én ezt hallgattam sokat 1989 december végén, forradalmi hangulatban. Anyám, mivel október végén verset mondott Temesváron (Tőkés László meghívására), tartott tőle, hogy bajunk eshet. Becsomagolta az ajándékunkat, és egy kis faluba menekített minket Marosvásárhely mellé ismerősökhöz, ő meg a városban maradt. Ott karácsonyoztunk a tesómmal, piros tréningnadrágot kaptam, néztük a tévében a Ceaușescu házaspár kivégzését. Aztán kigyalogoltunk a főútig és integettünk a teherautóknak, amik az első segélyszállítmányokat hozták.

Legjobb szakítós szám

Lou Reed: Vanishing Act. Sokat hallgattam 2019 nyarán, aztán ősszel be is került egy előadásba, az utolsó jelenet végére…

Dal, ami a legemlékezetesebb lassúzásod alatt szólt

Nem szerettem a lassúzást. Nem értettem, hogy mire jó ez az andalgás. Inkább rémes lassúzásokra emlékszem, amikor elkezdődik egy kurva hosszú szám és látod, hogy a szoba másik sarkából közelít valaki, és ezt nem fogod megúszni. Azok a csávók jöttek be, akikkel végig lehetett ropni az egész éjszakát, amíg már csak ketten maradunk. Akkor meg már mindegy, mi szól.

Zene, ami nagyon elüt a stílusodtól, mégis szereted

Dua Lipa: Training Season (live from Robert Albert Hall).

Dal, amit a legszívesebben énekelnél karaokén

SOHA nem énekelnék karaokén.

Bűnös zenei örömöd

Román könnyűzene, például Dan Spătaru: Drumurile noastre.

Kedvenc videoklip

Gyerekkoromban nem volt videómagnónk, színes tévénk is csak a kilencvenes években lett. Az egyik legjobb barátnőm viszont Bölöni László, a híres focista unokahúga volt, nekik hozott mindent külföldről, oda jártunk VHS-re felvett MTV-műsorokat és videoklipeket nézni.

Vicces amúgy, hogy az első mozgóképes felvételt is Bölöni csinálta rólam. Ezt ő maga mesélte, amikor egyszer összefutottunk egy WizzAir gépen. Neki volt ugye VHS kamerája is már a nyolcvanas évek elején. A felesége színésznő volt, a szüleim kolléganője, és Laci eljött felvenni egy Mikulás-ünnepséget a színházban. Egyszer majd hátha ideadja a felvételt.

Mostanában egyáltalán nem nézek klipeket. Van egy Péterffy Bori-klip, nemrég mutatta valaki, korábban nem láttam: Gyabi és Bori táncolnak Budapest utcáin, nagyon vidám és felszabadult az egész, VHS-kamerával felvéve. A végén meg ott van egy ovis ünnepség vagy gyerekszépségverseny kurva hosszan. Tudod, mint mikor rávettek valamit egy már használt kazira. 

Dal, aminek kívülről tudod a szövegét

Kábé ötven népdal.

Dal, amit a legtöbbször hallgattál meg az életedben direkt

Polo & Pan: Plage isolée. Bár a filmben nem ez a szám van alatta, de erre gyakoroltam otthon a koreót a Mambo Maternica filmvégi tánchoz. A lányom a másik szobában az érettségire készült éjjel-nappal, és amikor ezt feldobja a Spotify, automatikusan görcsbe rándul a gyomra, ha meghallja.

Zenész, akivel lelki rokonságot érzel

Kodály Zoltán és Bartók Béla. Az, hogy elmentek falvakba, adatközlőkhöz, rögzítették és kutatták a népzenét, és általuk szélesebb körben ismertté vált a magyar népdal, a legnagyobb kincs a világon. Az összes többi érdemük mellett. Ha a múltban lehetne vállalni munkát, akkor szívesen lennék az az ember, aki cipeli a felvételekhez szükséges felszerelést.

Dal, amire muszáj táncolnod

Parno Graszt: A Muki fia.

Zenész, akitől a legjobban meg voltál illetődve találkozáskor

Nem szoktam megilletődni, ha híres emberekkel találkozom. Egyszer rám is szóltak emiatt.

Egy fagyizóban dolgoztam pár éve, és bejött egy társaság - egyikük ismert zenész. Szépen kiszolgáltam őket fagyival, kávéval, nagyon kedvesen, ahogy bárki mást. A társaság egyik tagja talán többet várt, kedvesen, de odaszólt, hogy tudom-e, ki az úr?! Ó, igen, persze, hogy tudom - mondtam kedvesen.

De: általánosban a román tanárnőnk lánya, aki ismert énekesnő volt, bejött egyszer az órára megzenésített Eminescu-verseket énekelni nekünk. Addig sose láttam élőben igazi énekesnőt, és Sanda Ladosi már az volt, a tévében is lehetett látni. A smink, a ruha, a haj, nagyon ott volt.

Számodra kedves filmjelenet, amiben egy zeneszám szól

Scarlet Pleasure: What A Life a Még egy kört mindenkinekben.

Zene, amit mostanában repeaten hallgatsz

Mostanában nem volt ilyen, de amire legutóbb emlékszem: Parno Graszt/Pogány Induló: Székelykapu.

Dal, amit utoljára szeretnél hallani az életben

Édesanyám rózsafája.