Toxipozi, avagy álom egy szebb világról. Coldplay: Moon Music (lemezkritika)

A Coldplay tizedik albuma harmóniákba csomagolt reménysugár helyett a lakberendezési katalógusok magasfényű világát kínálja – és nem ez a legnagyobb képzavar benne.

Ahogy a dallamok és a minimalista énekhang egyre képtelenebb érzelmi magaslatokra hágnak, elképzelem, ahogy az örökké hálát, gyermeki örömet és rácsodálkozást sugárzó, kölyökkutya tekintetű Chris Martin a konfetti- és léggömbesőben a világ legelvetemültebb diktátorait és háborús bűnöseit egyesével a színpadra invitálja, hogy jól megölelgesse őket és a fülükbe súgja: “a végén úgyis csak a szeretet marad.” Mindenki csillámos könnyeket hullat, a közönség, a zenészek, a teljes stáb; a frissen megtért bűnözők pedig szipogva, lehorgasztott fejjel bólogatnak. Színes, elnézést, egyenesen 🌈os fények villódznak. 

“A végén úgyis csak a szeretet marad” (ONE WORLD), meg “talpraállok majd, mert hegy vagyok én,” (iAAM) énekli Chris Martin, én pedig szemforgatva tűröm mindezt. Miközben tudom, hogy a világ számos pontján még mindig rajongók tízezreit teszi végtelenül boldoggá a “live, laugh, love”-ba és szentimentális gyengédségbe csomagolt pop. A Moon Music a 2008 óta képviselt pozitív autenticitás és örömkeresés újabb állomása, ezúttal többféle kis műfaji kitérővel a hiphop, techno, ambient világába. Miközben mániákusan kerül mindenféle kiállást és ambivalenciát, felmerül a kardinális kérdés, hogy abban a néha végtelennek tűnő sötétségben, ami 2024-ben a világ, van-e valódi érték, mélység a 🌈os üzenetekben? A Moon Music metafora-torlódását hallgatva nehéz eldönteni, hogy a cinizmus vagy a kiégés teng-e túl bennem, amitől a toxikus pozitív üzenetek (virágos mezők! végtelen szeretet! és egymásratalálás!) egyenesen büntetésként visszhangoznak a fülemben, mert csak a bűntudatomat hizlalják, amiért nem tudok hinni bennük.

Chris Martin egyszerre faék egyszerűségű és túlbonyolított (szemed sugara minden, ami élő, meg a csillagok fénye, meg a Maya Angelou-tól idekopizott idézet is, hogyne) szövegei azt a regisztert ütik meg, amire még gondolni is szégyellünk, megélni pedig képtelenek vagyunk, de díszpárnán, egéralátéten és teásbögrén olyan jól esik viszontlátni – a baj csak az, hogy a remény nem patent idézetként, nem azonnali gyógyírként, és még csak nem is egyértelmű formákban van jelen, ha egyáltalán jelen van.

Előadó: Coldplay
Cím: Moon Music
Kiadó: Parlophone
Megjelenés: 2024. október 4.
Műfaj: pop
Kulcsdal: 🌈

7/10

Selmeczi Nóra