Szabálytalan "metál", rituális improvizáció, zajongás és mormogás - Porteleki Áron második szólólemeze sokadik hallgatás után is vonzóan rejtélyes marad. Ez a kritika először a Recorder magazin 113. számában jelent meg.
A leginkább dobosként és brácsásként ismert Porteleki Áron többek között játszott már: „rendes” és kísérleti folkot (Parasztok Atmoszférában), keleti-transz-punkot (Dorota), szabad improvizációt. Szóval arra lehetett számítani, hogy második szólólemeze kábé bármi lehet.
Tudj meg mindent Porteleki Áron kedvenc zenéiről!
A zene eredetileg Kelemen Patrik Cryptic Bodies táncdarabjához készült, de „ettől függetlenül fejlődött tovább”. A számok egy része kicsit vagy nagyon szabálytalan „metál”: lecsupaszított, súlyos minimálriffekkel vagy eltérített hangzású, kaotikus nemriffekkel, üvöltözéssel vagy anélkül; közben a kiszolgáló dobolásnál változatosabb, de egy szólónál kevésbé előtérbe tolakvó dob szól. Vannak továbbá egy-egy erős dobszólam köré épült számok, mellettük mormogás-motyogás, búgás vagy sípolás.
Az egyszerre okos és ösztönös, rituális felhangú lemez egésze sokadik hallgatás után is vonzóan rejtélyes marad. Talán azért, mert a témája a test, de nem a megszokott módon (tánc / szex), hanem a test itt a fájdalom helye, illetve az, ami kivonja magát a tudatos kontroll alól, mégis: mi vagyunk.
Előadó: Porteleki Áron
Cím: Smearing
Kiadó: blindblindblind
Megjelenés: 2024. március 24.
Műfaj: kísérleti
Kulcsdal: No-body One
8.5/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.