A japán elektronika legendája, a brit spacerock csúcszenekara és a Z generáció jazzsztárja a Bartók Tavaszon

Ryoji Ikeda, Samara Joy és a Spiritualized is először játszik Magyarországon, de a National gitárosának középkori női misztikust megidéző projektjét, a Söndörgő és a Kelemen Kvartett balkános-bartókos összeborulását, a mai globálzene egyik kulcsfiguráját és a török pszichedélia vagány díváját is megnézhetjük az április 5. és 14. között zajló Bartók Tavaszon és az annak keretében megrendezett Budapest Ritmo Fesztiválon.

Itthon még keveset hallottunk róla, de David Chalmin francia dalszerző-producer-gitáros igazán izgalmas figura: írt már zenét Madonna nőnapi kisfilmjéhez, volt Coil-imádatban fogant bandája (Triple Sun) és álomfolkot Radioheadbe oltó szólólemeze is (Innocence), hangmérnökként dolgozott Bruce Springsteennel, a Nationallel, az Efterklanggal vagy az Arcade Fire-mindenes Richard Reed Parry-vel is, szóval szerteágazó az életműve, és amúgy is ezer dolgot csinál egyszerre, amik közül a National-gitáros Bryce Dessnerrel közös projektje, a Dream House Quartet a leghíresebb, amit 2018-ban alapítottak a Labèque nővérekkel (Chalmin Katia Labèque élettársa), és ők vitték először színpadra Thom Yorke első klasszikuszenei darabját, a zongorára és moduláris szintetizátorra írt Don't Fear The Lightot is.

Dream House Quartet.

Azóta is rendszeresen szoktak koncertezni, aktuális projektjük az Electric Fields, amiben főképp a középkori misztikus gondolkodó és zeneszerző, Hildegard von Bingen műveit játsszák kortárs, élő elektronikával és két zongorával, de előkerülnek saját szerzemények és más, női energiától duzzadó régiségek is, például a korai barokk olasz zeneszerzők, Barbara Strozzi és Francesca Caccini művei. Mivel Dessner a National európai turnéjára készül éppen (június 25-én Bécsben is játszanak), ő nem lesz itt Pesten az Electric Fields-zel, de Katia és Marielle Labèque világhírű zongoraduója, valamint az utánozhatatlan szoprán, a kanadai énekes-karmester Barbara Hannigan nagyon is: őket kíséri majd Chalmin élő elektronikán. Müpa, április 10., 19.30. Facebook-esemény.

Aki azt hiszi, a jazz nem a fiatalok zenéje, az valószínűleg nem hallotta még Samara Joy-t énekelni – és nem látta őt a közösségi médiában befutni sem. Joy bronxi gospelzenészek családjában nőtt fel és a konziig esze ágában se volt jazzt játszani: Kendrick Lamart hallgatott ő is meg Beyoncé-t az otthon tornyosuló soul-, funk- és Motown-lemezek mellett, a jazzt pedig meghagyta szüleinek, hogy aztán 17 évesen beleszeressen Sarah Vaughan, Ella Fitzgerald vagy épp Nina Simone zenéibe, és innen aztán tényleg ne legyen megállás.

Joy előbb megnyerte a Sarah Vaughan Nemzetközi Jazzénekversenyt, majd megkapta a nívós Ella Fitzgerald-ösztöndíjat, amiért köszönetképp elénekelte tőle az egyik kedvenc dalát (Take Love Easy), ami pár nap alatt virálissá vált a Facebookon, Joy pedig lemezszerződéshez jutott, és két nap alatt felrántotta első lemezét (Samara Joy, 2021), amit alig egy évre rá követett a Linger Awhile a legendás Verve Recordsnál. Ez a lemez is a kortárs jazz sztárproducere, Matt Pierson vigyázó fülei alatt született, és nemcsak a legjobb vokális jazzlemeznek járó díjat húzta be vele a tavalyi Grammy-n, hanem a legjobb új előadóét is, amit később igazi popsztárrá növő énekesek szoktak, mint például Dua Lipa, Adele vagy Billie Eilish (Joy többek közt a Maneskin, a Wet Leg és Domi & JD Beck elől hozta el a szobrocskát).

Miközben repertoárját kifejezetten a műfaj klasszikusaiból építette fel, Joy a Z generáció nyelvén beszél, TikTokon sokmilliós a nézettsége, talán azért is, mert az ő krémes, koraérett hangját hallgatni tényleg olyan, mintha Sarah Vaughan és Ella Fitzgerald egyszerre lakna a testében, ahogy az Oscar-díjas színésznő, Regina King mondta róla még a nagy sikerei előtt találóan. Joy úgy kelti életre a jazz klasszikus hagyományait, hogy az nagyon mainak és nagyon a sajátjának érződik: első magyarországi koncertje egyszerre lesz időutazás és bepillantás a mainstream amerikai jazz jövőjébe. MOMkult – Színházterem, április 8. 20.00. Facebook-esemény.

Könnyűzenei fronton a Bartók Tavasz legnagyobb dobása idén a spacerock-óriás Spiritualized, valamint a japán elektronikus zenei legenda, Ryoji Ikeda fellépése lesz. A brit pszichedélia egyik legnagyobb hatású űrutazója, Jason Pierce ugyan játszott már Budapesten előző zenekarával, a zajrockos Spacemen 3-vel, de a Spiritualizeddal először jön Magyarországra: erről és a 35 évvel ezelőtti Fekete Lyuk-koncertjéről is kérdeztük exkluzív interjúnkban. Akvárium Klub NagyHall, április 7., 20.00 Ikeda pedig legutóbbi albumát, a fehér zajt és tiszta színuszhullámokat matematikai modellek segítségével egészen megbabonázó, technóval átitatott glitchcsé programozó Ultatronicsot adja elő. Magyar Zene Háza, április 6., 20.00 (Ikeda fellépése hetek óta telt házas, de a Spiritualized-koncertre még kaphatók jegyek.)

Április 11-én pedig irány a Müpa, ahol egész napos, ingyenes programmal ünneplik a költészet napját. Reggel Csokonai-estet játszik funkos hiphopra ültetett versekkel Tink (Slow Village), Prieger Zsolt (Anima) és Subicz Gábor (Subtones), Petőfi-műsort a Szűcsinger, azaz Szűcs Krisztián (HS7) és Szálinger Balázs duója, József Attilát Vecsei H. Miklós (gitáron Ratkóczi Huba kíséri), a dalszövegírásról Beck Zoli (30Y) beszélget, a rímkényszerről pedig a legjobb rapperek közül kettő is, 6363 és Sisi. Müpa – Üvegterem, április 11., 09.00.

A sodró délszláv tamburazenét játszó Söndörgő az elmúlt években újjászületett Kelemen Kvartettel ad bartókos-balkános koncertet a Zeneakadémián, amire volt már példa korábban (sőt, az Eredics-tesók szüleinek együttese, a Vujicsics is épített már koncertet Bartók 1912-es szerb gyűjtéseire, amin szintén Kelemen Barnabás (hegedű) és Kokas Katalin (brácsa) volt a vendég), de ez azért is különleges lesz, mert itt hallhatunk először részleteket a Söndörgő 2024 nyarán megjelenő, Gyezz című új albumáról, amit kifejezetten várunk már. Zeneakadémia – Nagyterem, április 8., 19.30.

A Bartók Tavasz keretében megrendezett Budapest Ritmo is kitett magáért szokás szerint: a világzenei fesztiválon lesz dark folk, bantu punk, hipnotikus krautrock, brácsás stand-up és még sorolhatnánk (külön ajánlónkban soroltuk is). A török pszichedélia (Altin Gün, Baba Zula, Moğollar stb.) szerelmesei semmiképp se hagyják ki az isztambuli díva, a Budapestre eddigi legmerészebb lemezével (Anadolu Ejderi, Anatóliai Sárkány) visszatérő Gaye Su Akyol koncertjét, de biztos buli lesz az afrofuturista punk BCUC, az afro-pop atyjának tartott Salif Keita vagy a magyar Decolonize Your Mind Society koncertje is, akik a fülünket megcsavaró, szokatlan hangolásokkal játszanak transzba ejtő zenét. Részletes Ritmo-programért katt ide.

A Budapest Ritmo konferenciáján Chris Eckmant, az egyik legmenőbb globálzenei kiadó, a Glitterbeat vezetőjét érdemes meghallgatni, akivel Weyer Balázs beszélget a Magyar Zene Háza könyvtárában (április 12-én, pénteken délben), a mozgóképek közül pedig a Dalinda filmperformansza kihagyhatatlan a francia hangvadász Vincent Moonnal, aki élőben keveri a filmet az a capella trió alá. Akvárium Klub, KisHall, április 12. péntek, 19.00-20.00. (Eckmannal mi is interjúztunk pár éve: ha a világzene aktuális helyzetére vagyunk kíváncsiak, tőle mindenképpen kérdezni kell.)

További információ és jegyvásárlás a fesztivál honlapján: bartoktavasz.hu.