A tavalyi nagy visszatérés után most friss lemezzel érkezett Budapestre a legendás Crime & The City Solution. Fotógaléria és beszámoló.
Az előző két budapesti Crime & The City Solution-koncert között 35 év telt el, most viszont szerencsére csak bő egy évet kellett várni a meghatározó zenekar visszatérésére. Legutóbb egy évtizednyi kihagyást követő újraindulás után látogattak el hozzánk egy, az egész karriert végigvevő anyaggal, most viszont már a nemrégiben megjelent friss albummal érkeztek, és sajnos a nézőszámon is látszott, hogy ez a fellépés már nem ment olyan szinten eseményszámba, mint az előző. Ez már nem egy újraalakulós pályaösszegzés volt, hanem "csak" egy szimpla lemezbemutató koncert, így észrevehetően kevesebben voltak kiváncsiak az eredetileg Ausztráliából indult, Simon Bonney vezette együttesre, és a tavalyi, korrektül megtöltött A38 után most az Instantban is viszonylag szellősen voltunk.
A zenekar új lemeze, az október végén kijött The Killer kicsit más irányba fordult, mint a következetes hangzást képviselő korábbi anyagok, és míg az azokat is jellemző melankólia megmaradt, az a groove és epikusság, ami még a legborúsabb és reménytelenebb hangulatú dalokban is megvolt, ezúttal a háttérbe szorult. Ahogy a lemezről szóló kritikában is írtam, ez egy "szép és erős anyag lett, de amikor egy olyan életműhöz kell hasonlítani, mint ami Simon Bonney mögött áll, akkor azért marad némi hiányérzetünk." Ezek után különösen kiváncsi voltam, hogy élőben mennyire műküdnek majd a friss számok, és bár így persze jóval erőteljesebben szóltak, a régiek mellé állítva még jobban kijött a különbség. Oké, az új anyag amúgy is talán legerősebb dala, a River Of God nagyot ment a koncerten is, de amikor közvetlenül utána ott van a – ha lehet, még a tavalyi, A38-as előadásnál is – katarikusabb, monumentális, történetmesélős The Bride Ship, akkor azért érezhető, hogy egyszerűen más szinten van a kettő. Amúgy a régi számok közül szinte csak olyanok kerültek elő, amelyek a tavalyi turnén is szerepeltek, az egyetlen régi-újdonság a '88-as, a tőlük megszokott átlaghoz képest nyúlfarknyi, 3 perces Home Is Far From Here volt. Ami mondjuk picit fura választás volt, mert nem feltétlen tartozik a legemlékezetes darabjaik közé, legalábbis abszolút nem az az epikus-klasszikus kategória, mint egy Angel vagy The Wailing Wall, melyek szintén nem szerepeltek tavaly.
SIMON BONNEY-INTERJÚNK 2022-BŐL
A zenekar jelenlegi, turnés felállását a tavaly óta szakállt növesztett és emiatt (amúgy a The Bride Ship szövegéhez maximálisan passzoló módon) hajóskapitányra emlékeztető Simon Bonney és felesége, Bronwyn Adams mellett a többek közt Mick Harvey szólólemezeiről ismert dobos, Chris Hughes, a basszgitáros Fred Lyenn Jacques (aki Mark Lanegan együttesében volt fix tag), valamint a gitáros Joshua Murphy alkotja, akik közül az utóbbinak a szólóprojektje egyben a turnés előzenekar szerepét is betöltötte. A Bonney-hoz hasonlóan ausztrál, de Berlinben élő Murphy tavaly jelentette meg az első szólóanyagát, a négyszámos Lowlands EP-t, és ezt nyomta le élőben is az estét nyitó, poszt-punk és trip-hop közt egyensúlyozó hazai Choke City után. És kicsit vegyes érzéseket keltett: ugyanazt a southern hangzásból is építkező irányt követi, amit a Crime, Nick Cave és a hozzájuk így-úgy kapcsolódó előadók jó része, és bár a műfajhoz passzoló mély, magávalragadó hangja abszolút megvan, de valahogy mégsem áll össze az egész, a dalok egyszerűen nem elég erősek és hamar unalmassá, repetitívvé válnak. De azért bemutatkozásnak nem volt ez rossz, a potenciál abszolút megvan benne, csak még bőven van hova továbblépnie.
Crime & The City Solution setlist:
All Must Be Love
On Every Train (Grain Will Bear Grain)
I Have the Gun
River of God
The Bride Ship
Brave Hearted Woman
Home Is Far From Here
The Last Dictator II
The Last Dictator IV
Peace in My Time
ráadás:
Killer
Szöveg és képek: Frank Olivér (infinitebeat.hu)
Crime & The City Solution
Joshua Murphy
Choke City