A tunéziai Azu Tiwaline a berber hagyomány ütőseiből, dubból és technóból alakította ki saját zenei nyelvét. Ez a kritika először a Recorder magazin 109. számában jelent meg.
Azu Tiwaline második albuma jelentősen gazdagítja a világát, megőrizve hipnotikus lényegét. Míg korábban a meglehetősen minimalista, egybeszabott hangzás megteremtése volt a cél, most több kontrasztot is egybedolgoz. Ilyen a ráérősen szemlélődő, ambientes-dubos megközelítés és a feszült, ha nem is feltétlenül gyors, de sürgető technoid ritmusok egymásutánisága (több száma is kábé a felénél indul be, keresztülhúzva az intro – lényegi rész elcsépelt struktúráját; mások meg úgy tesznek, mintha, aztán mégse), vagy épp egymás mellett élése – és mindkettő megbolygatása a poliritmikával, más-más módon.
A finom, simogató dallamok és apró talált hangok egyfelől, hideg és/vagy fémes, tágas tereket kirajzoló szintik másfelől. A legutolsó részletekig pompásan kidolgozott hangdizájn, dubos effektezés és a francia-iráni Cinna Peyghamy ütősjátékának élő lélegzése. Lenyűgöző, érzéki és nagyon okos lemez.
Előadó: Azu Tiwaline
Cím: The Fifth Dream
Kiadó: I.O.T
Megjelenés: 2023. október 6.
Műfaj: berber dubtechno
Kulcsdal: Reptilian Waves
9/10
Rónai András