A gótikus dream poppal indult, ausztrál származású Penelope Trappes új lemezét egy zongorával és egy régi szalagos magnóval készítette; az éteri dalokban a zúgások, reccsenések ugyanolyan fontosak, mint az elhaló ének. Ez a kritika először a Recorder magazin 106. számában jelent meg.
Penelope Trappes korábbi lemezein intim, gótikus dream pop volt hallható, némelykor kábé triphopos elektronikával körítve. Ezt az albumot viszont egyetlen zongorával és egy régi szalagos magnóval készítette. Őrzi ugyan a sötét és a (néha kissé már zavarba ejtően) intim atmoszférát, mégis egészen más, és komoly szintlépés Trappes számára.
A dallammá formálódás irányába az első lépéseket megtenni készülő, éteri-elhaló ének; tétovázó, olykor egy-egy ismétlődő frázisra, máskor különálló hangokra redukált zongora: ezek a „zenei” elemek, de ugyanilyen fontos a mindent körülölelő zúgás, a környezet hangjai, a reccsenések és kattanások. Időnként némi szalagmanipuláció ad még inkább szellemjárta jelleget a zenének.
Magányos, de a maga sajátos módján mégis csak szerethető zene. Pont azért hatásos, mert nem akarja, hogy az legyen, hanem mintha Trappes csak hagyná, hogy átjárja őt ez a hangulat, és a szemünk előtt keresné, hogyan adhat neki hangot.
Előadó: Penelope Trappes
Cím: Heavenly Spheres
Kiadó: Nite Hive
Megjelenés: 2023
Műfaj: szellemjárta aligdalok
Kulcsdal: Voices That Will Not Be Drowned
8/10
Rónai András