„Juhász Gyula tökéletes dalszövegírója lehetett volna Elvisnek” – Belső Parancs és a Külső Kényszerek-lemezpremier

Zápor György egyik versének megzenésítésével mutatkozott be tavaly a Recorderen Toroczkay András költő-író fotelgrunge-os, mamuszpopos, lo-fi rockos zenekara, amely több EP után most a második nagylemezét is kihozta, sőt, élőben is bemutatja szeptember 17-én a Nani on the Run és a Free Houdini társaságában. A Viharjelzés klipje is a cikkben debütál.

„A koncepció sokáig az volt, hogy ez a lemez közérthető, popos, szerelmes dalokat tartalmazzon, olyan dalokat, amiket valamilyen lánynak írtam valaha. De aztán ez a keret csak nyomaiban felismerhető a végeredményen. Előbb a közérthető, popos kérdőjeleződött meg, aztán az, hogy szerelmes dalok legyenek. A dalok szövegei szétfeszítették ezt a keretet, mivel több jelentésrétegük lett. Arra gondolok, hogy a megszólított akármi lehet, nem csak egy régi-új szerelem, de akár bármilyen rossz szokás, nagymamám, vagy éppenséggel maga Isten. Vagy a halálfélelem. Ezek talán szinonimákként is működnek” – mondja a Múljon másnak a nyár születéséről Toroczkay.

„A dalok teljesen hektikusan, rossz nyelvek szerint igénytelenül lettek felvéve, tény, hogy nem is emlékszem, mikor melyik sáv hogyan, milyen mikrofonnal, vagy milyen gitárral, akár egy sávon belül is változnak ezek a dolgok. Van, amikor az első verzét mondjuk egy kétezer forintos mikrofon vette, a másodikat meg egy hétszázezer forintos, a harmadikat meg a kettő közt valamilyen. Ugyanez gitárokkal. Mondjuk az eleje egy Squier, a közepe egy Gretsch, a vége meg Suzuki. Abszolút barkács, tákolmány, a hangmérnöki, produceri, maszterelési munkák semelyik részéhez nem értek. Sem eszközök, sem hely nem volt ahhoz, hogy ez egy profi hangzású anyag szülessek. Szóval ezt ilyen füllel kell hallgatni. De nyilván valami belső vezérelv vezette a döntéseket, hogy kb. jól szóljon.”

BELSŐ PARANCS A MAGYARRADARON.

A lemez megjelenését eredetileg 2020-ra tervezték, aztán ezt is felülírta az élet. A zenekar jelenleg kéttagú, de legközelebb, szeptember 17-én négyen-öten fognak fellépni az Analog Music Hall teraszán, a poprockos Nani on the Run és a szintén grunge-os Free Houdini társaságában. (Facebook-esemény) „A Belső Parancs életében még soha nem játszottuk kétszer ugyanazt a setlistet, sőt kétszer ugyanabban a felállásban is ritkán játszunk. Szóval biztos, hogy élmény lesz” – ígéri Toroczkay, aki lentebb egyesével is bemutatja a poszt-Beatles-hatások és grunge-hősök vonzásában mozgó, sokfelé kanyargó dalokat.

Intro: Kilencvenes évek közepéről származó felvétel, talán az első, amit egy kazettás magnóval vettem fel. Azt a témát játszottam, amit életemben először írtam. A téma Nirvana Rape me-jének a rip offja.

Elborulnék: Ez egy szerelmes dalnak indult, de végül lehet ironikusan is érteni. Nagyon szeretem benne a George Harrison egyik dalából (All Things Must Pass) nyúlt E dúros felmenetelt.

Múljon másnak a nyár: A nyár sötét oldala jelenik meg, ami akkor is van neki, hogyha görkoris bikinis csajok és jópasik, csillagfényes éjszakák, rozéfröccs, fesztiválhangulat és társaik jutnak róla eszedbe.

Tévedés: Amikor ezt a dalt játszom, John Lennont hallgatom. Nyilván a hitről akar szólni. A mama szó nagymamám miatt szerepel benne, aki nagyon vallásos volt.

Kék: Angolul ugye a blue szomorúságot is jelent. Ugyanakkor a kék itt éppenséggel a boldogságot, reményt, kiutat jelenti, amit egy személy jelent. Szeretem benne az autotuningolt vokált, amit a Super Furry Animals egyik dala ihletett és azért vicces, mert amúgy volt egy olyan szakasza az albumnak, amikor túlságosan sokat használtam. De később két gép is összeomlott egy hónapon belül, ami azért volt szomorú, mert bennük volt egy csomó adat, sok apró-nagyobb változtatás, komplett dal tűnt el. De az éppenséggel jó volt, hogy sok autotuningolt éneklés is kárba veszett, mivel így jobb lett az eredmény. A felvételen hallható Moog szinti a Moog zenekar tulajdona.

Viharjelzés: A tragikusan fiatalon elhunyt költő, Zápor György egyik verséből indult ki a dalszöveg. „a szobámban egy órán át sztereóban bömbölt, / ahogyan nőnek a fák” Ha minden igaz, Toroczkay nagypapa furulyáján játszom. Csodálatos klipet készített hozzá Studt Csaba, alias Treshiba.

Eloldja: Ez egy régi téma (húszévesen írtam), szerelmes dal, amiben még József Attila is felbukkan. Talán megbocsátható a szentimentalizmusa. A Black-Out zenekar első kb. öt lemezét rongyosra hallgattuk bátyámmal, ennek is nyilvánvaló nyoma van. Játszottuk még egy korábbi verzióját a Kabala Baby nevű zenekarommal is, még fel is vettük. Azt hiszem, erre mondta Víg Misi (Balaton), hogy korai Illés.

Jöhetne: Az ötvenes évek popakkordváltását és a Pearl Jam Jeremy-jének refrénjét, valamint az Impeach the President dobját gyúrja össze zeneileg. A szövegében meg tulajdonképp az All Things Must Pass dalszövege kerül elő. Egyfajta vigasztalás a legsötétebb időkre. A középrészben megint felbukkan a Moog, aztán meg a Farfisa villanyhegedűi.

Teregetés: Walesben töltött nyaramnak állít emléket, valamint annak, hogy próbáltam leszokni a cigiről, ami négy-öt évvel később egy tüdőröntgenre várakozós pánikroham után sikerült csak. Esős, borongós nyári napokra ajánlom. Még a tux guitar programmal programoztam a dobjait. Vadász Laci Hammond orgonája csodálatos ízt hoz. Cardiganban írtam a dalt. Mármint a városban, és jó lett volna, ha Mark Lanegan énekli. Nyugodjék békében.

A felhők alatt: Az akkordváltás az utolsó, instrumentális Kabala Baby-dalból származik, amit csak egyszer adtunk elő egy felejthetetlen koncerten. Az nagyon gyors, ez melankolikus. Nyilván a nosztalgiáról szól. A középrészben megint csak felbukkan a kilencvenes évek közepe. Mintha csak saját magamnak üzennék, a jövőbe. „Ha hátranézel, utoljára nézel hátra.” A fenyegetés persze hülyeség, vicc. De ettől még van a múltbavágyásnak veszélye. Nagy köszönettel tartozom Vadász Lacinak, Fejős Ádámnak, és a kanalakon játszó Vincze Ádámnak, hogy így összeállt. Itt biztosan apa (és nagyapa) furulyája szól. Ha még életben lennének, nem szólna. Vagy őket kértem volna meg rá, hogy játszanak.

Milyen volt: Egy Juhász Gyula versmegzenésítés zárja a lemezt. Azt képzeltem el, milyen lett volna, ha Elvis Presley és Juhász Gyula ismerik egymást. Mondjuk, ha Juhász nem öli meg magát, és kiutazik Amerikába, megtanul angolul, kábé tökéletes dalszövegírója lehetett volna Elvisnek. Nagyon belehallom az akkori jégkrém-érzést.

A Bandcampen kapsz két bónusztracket (köztük a Wilco Jesus, Etc.-nek a coverje), ha megvásárolod a lemezt. A felvételeken közreműködtek: Markó János, Fejős Ádám, Barna Sára, Studt Bálint, Vadász László, Toroczkay Balázs, Vincze Ádám, Barlog Károly, Tallai-Péczely Emma.

Belső Parancs a Facebookon.

A baseballsapkás fotó: Péczely-Tallai Emma. A kapucnis: Varga Ildikó (utómunka: Studt Bálint).