Összefognak a zenészek, hogy az egyszerűsített adónem fennmaradjon

Hétfőn a kormány benyújtotta, kedden pedig el is fogadta az új KATA-törvény javaslatát, melynek következtében szeptember 1-től 150 ezer kreatívipari vállalkozó marad a munkavégzési sajátosságaiknak megfelelő adózási forma nélkül. A hazai zeneipar képviselőit tömörítő Music Hungary Szövetség (MHSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az egyeztetés után megoldási javaslattal állt elő, amit el is juttat az érintetteknek.

Sajtóközleményt adott ki a Music Hungary Szövetség és a BKIK, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a kreatíviparnak szüksége van egy különálló, adminisztratív terhektől és -költségektől mentes adózási lehetőségre. Az MHSZ és a BKIK elfogadhatónak tartja, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató katások 50 ezer Ft-os adótételéhez képest a kreatívipar szereplői akár magasabb, de még kigazdálkodható adót fizessenek, a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó kerüljön megállapításra. Szintén egyetértés volt a felek között abban, hogy a szigorításoknak csak a KATA-val szándékosan visszaélőkre kell fókuszálnia. A kreatíviparban dolgozók azonban nem ilyenek, hiszen ezen iparágak (a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány) működéséből fakad, hogy a legtöbben nem munkaviszonyban végzik tevékenységüket. Ezeket a területeket összekötik a munkavégzés jellegzetességei, így a projektszerűség, a gyakori helyváltoztatás, a megrendelők száma és természete.

Az új KATA-törvény keddi elfogadásával az itt dolgozók túlnyomó része (nagyjából 150.000 vállalkozó) az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradt, ami ismét visszaburjánzó, felesleges adminisztrációt generál úgy az egyén, mint az állam oldalán. Az MHSZ és a BKIK meglátásai szerint emellett újra növekedni fog az adóelkerülés, miközben az általános szabályok szerinti adózásba kényszerülő iparági egyéni vállalkozások újra osztalékágon, illetve „elköltségeléssel” vennék ki a jövedelmet, az adó behajtási költsége növekedni fog, az alkotók pedig adminisztrációval foglalkoznak alkotás helyett.

A meglévő adózási formák közismerten nem felelnek meg az alkotónak és a kreatíviparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek. Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció, stb.) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni. A MHSZ és a BKIK megkezdték az egyeztetéseket a társterületek reprezentatív szervezeteivel és képviselőivel, hiszen ez a probléma érinti a hazai filmipart, az irodalmi életet, a képzőművészeket, iparművészeket, a divat és design világában dolgozókat is, valamint akadémiai és tudományos dolgozókat is.