„A lágy dallamok és érdes basszusok kettőssége” – Magyarradar és lemezpremier! Celina: Digital Warpaint

„A világ megérkezett annak a jövőnek az előszobájába, amiről a cyberpunk témájú zenék szólnak” – vallja Magyary Vanda, aki Celina nevű projektjével tavaly csatlakozott a hazai synthwave-forradalomhoz. Második lemezével, a most megjelenő Digital Warpainttel keményebb stílusra váltott, és női producerként is megtalálta helyét a férfias, sötét darksynth/cyber világban.

Mikor indult: 2020 nyara.

Hol indult: Budapest körzetében. A zenék a nyugalmas agglomerációba visszahúzódva készülnek, az igazi zenei életet pedig a városban élem.

Tagok, hangszerek: „One Woman Army”, egy stúdió és felszerelései, szoftverek, és a dallamok írásához egy midi kontroller. Két tradicionális kínai hangszeren játszom, az erhun és a guqinen, amiket a jövőben szeretnék ötvözni az elektronikus zenémmel.

Stílus: Darksynth, EBM, EBSM, Midtempo, Cyberpunk.

Hatások: A világ megérkezett annak a jövőnek az előszobájába, amiről a cyberpunk témájú zenék szólnak. Habár messze vagyunk még a kibertechtől, de társadalmilag, gazdaságilag és szociálisan már érezhetők a feszültségek és a száguldás egy disztópikus jövőkép felé. Ehhez írom én az aláfestő zenét.

Kiadó: Aim To Head.

Történet: Klisé talán, de a zene mindig nagyon fontos volt nekem. Örömöm, vigaszom, pihenésem volt egész életemben. Gyerekként volt egy szintetizátorom, amin nagyon sok időt töltöttem teljesen intuitív módon a dallamok komponálásával és a szüleimnek rögtönzött „koncertekkel”. Tinédzserként az elektronikus zenélés DanceEjay/TechnoEjay szoftverekkel csírázott, amikkel leginkább trance stílusú dalokat alkottam, szintén csak szórakozásból. A 2010-es évek kezdetén bolondultam bele a kínai kultúrába és a művészeti ágakon, nyelvtanuláson keresztül kapcsolódtam hozzá. Elkezdtem önerőből tanulni két hangszeren és később egy teaházban léptem fel az egyikkel. Most pedig visszatértem az elektronikus zenéhez. Először minimal techno zenén tanultam meg az igazi producerfogásokat a számomra legnagyobbtól, Boris Brejchától. Csüngtem az Instagramon, ahol mindig megmutatta, min és hogyan dolgozik. Ezért én mindig hálás leszek neki, hogy beengedi a rajongóit a stúdióba; rengeteget tanultam tőle. Most már én is meg szoktam osztani a munkálatok egy részét vagy egy zenei részletet, hogy korai visszajelzést kapjak a hallgatóságtól.

Később nem találtam elég helyet a minimalban az érzelmeimnek, így a synthwave felé fordultam, abból is a sötétebb, melankolikus-érzelmes, ámde kemény és felpezsdítő felé. Szeretem ezt a kettősséget, hogy a zene néhol lágy, érzelmes, de mégis erős és belevaló. Pont ezt a tökéletes balanszot imádom Daniel Deluxe zenéjében, ami villámcsapásként ivódott belém, amikor először hallottam. Teljesen tudatossá tette a saját ízlésem. Hiszek abban, hogy a zene az alkotó lelkének a lenyomata.

Megjelenések: Két korai EP után az első nagyobb volumenű lemezem a Past Perfect Future 2021 júniusában jelent meg és most 2021 novemberében érkezett a Digital Warpaint, ami tudatosan keményebbre váltott, igazi cyberpunk harcokra írtam. Mindkettő egy egymással is összefüggő történetet mesél el a hallgatónak. Az első album az önfelfedezésről szól, az útról, majd a másodikban Celina bejut a városba, ahol sokkal keményebbnek kell lennie, hogy megálljon a saját lábán és elérje a célját. A tét nagyobb, a harcok veszélyesebbek. A két lemez borítóképe is ezt hivatott kifejezni. Terveim szerint a harmadik lemezből fog kiderülni Celina múltja és az ebből fakadó küldetése.

Küldetés: Csak mostanában realizálódott bennem, hogy nemcsak hallgatóként volt jelen egész életemben a zene, de maga az alkotás is végigkísért. Hát akkor most csináljuk rendesen! Szeretnék nyomot hagyni a világban, látni, hogy egy tömeg a zene által kapcsolódik egymáshoz és élvezi ezt. Számomra ez a beteljesülés.

Jövőkép: Szeretném továbbvinni ezt a stílust, látom, hogy az embereknek egyre nagyobb szüksége van a „belevalóan érzelmes” hangzásra. Habár a cyberpunk nem hivatalos zenei műfaj, de hiszek benne, hogy egyszer kinövi magát stílussá a synthwave alatt. Az én stílusom is filmszerű, és nagy gamer vagyok, ezért nagyon szívesen írnék játékokhoz, filmekhez zenét. Emellett célul tűztem ki, hogy koncertezhessek a műfaji példaképeimmel, akár itthon, akár külföldön, és kollab zenéket készíthessek velük.

Mellékprojektek: Nincsen.

Szexepil: Visszajelzések alapján a zenéim filmszerűek, egy-egy dal konkrét lelki hullámvasútnak hat, végig jelen van a lágy dallamok és érdes basszusok kettőssége. Amikor elkezdtem a Celina-projektet, volt bennem egy félelem a női profillal kapcsolatban ebben a férfias, sötét és kemény darksynth/cyber világban. Féltem, hogy többet kell letennem az asztalra, mint a férfi előadóknak, esetleg hátrány felvállalni, hogy női producer vagyok. Aztán idővel kiderült, hogy ezek a félelmek alaptalanok és hamisan nevelte belém a világ ezeket a démonokat. Én leginkább a technikai munkára koncentrálok a közösségi médiában, nekem elengedhetetlen, hogy a munkásságomat ugyanúgy szeressék, elismerjék, mint a személyiséget a zeném mögött. Ez a kettő erősíti egymást egy zenész életében. Ha csak magát mutogatja az ember lánya, az nekem nem jelent mást, mint egy hámozott lufit (a semmit).

Legnagyobb eredmény, elismerés: Az első album megjelenése után hazai zenészcsaládra találtam a magyar Neonhullám közösségben, ahol hatalmas energiákat fordít Quixotic és Megahit arra, hogy fenntartsa a synthwave életet hazánkban. Itt ismertem meg jó pár hazai producert, akiknek tetszett az első album, és itt kért fel Terminal Danger is koncertezni. Később az Aim To Head kiadónál egy tehetséges producer, Light4Storm kért fel egy közös projektre. Megszületett a Voidwalker c. számunk, majd ez és az új album benyújtása volt a beugró vizsgám az egyre népszerűbb kiadóhoz ebben a műfajban.

A legnagyobb elismerés természetesen a nálam tapasztaltabb producerektől jön, de a legfontosabbat és legértékesebbet az üzenetet küldő lelkes rajongóktól kapom. Az utóbbi időben a rajongótábor elkezdett „Cyberqueennek” hívni, ami először meglepett, hiszen kissé túlzásnak tartottam. Nagyon kedvelik ezt a kitalált személyiséget, ezért úgy döntöttem, elfogadom a bizalmat és beleállok a szerepbe. Elhatároztam, hogy még keményebben fogok dolgozni, hogy olyan Cyberqueenné váljak, amilyet a rajongók szeretnének követni.

Legközelebbi fellépés vagy más terv a közeljövőre: 2021. december 17-én a Supersonic Technikum KVLT-ban lesz koncertem Terminal Dangerrel, és jövőre, ha a világ állapota engedi, még több fellépést tervezek itthon vagy akár külföldön.

Celina a Facebookon és az Instagramon

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.