Mindenki képes elemelkedni a földtől - Norwell: Illúzió (lemezkritika)

Norwell több nagyszerű electro-kiadvány után elhagyta a dobokat és visszatért a kozmikus szintikhez - de azért az Illúzió album nem színtiszta retró és repkedés. Ez a kritika először a Recorder magazin 85. számában jelent meg.

Norwell a kosmische szintibűvölés ihlette zenékkel tűnt fel, de mostanában electro EP-ket adott ki (és milyen jókat!). Első 12 inches lemezén visszatért az újra meg újra önmagukba visszatérő szintimotívumokhoz, a folyamatosan modulálódó arpeggiókhoz. Ám ez most egy dob nélküli lemez, amit Paul Auster Mr. Vertigo című regényének fejtegetése ihletett, miszerint mindenki képes elemelkedni a földtől.

De nem színtiszta retró és repkedés az egész. Néha egészen fura dolgok történnek; a nyitó szám például hat percen át próbál összeállni, a címadó pedig bicegő kvázi-dobokkal szédít. (Mindkettő Alpárral közös darab.) De amikor nem ilyen feltűnő a normasértés, akkor is mindig van legalább egy szinti, ami máshogy tekeredik, savasodik, effekteződik, mint ahogy elvileg kéne neki. Ezek teszik izgalmassá a lemezt. 

Előadó: Norwell

Cím: Illúzió

Kiadó: Riverette

Megjelenés: 2021. május 21.

Műfaj: kosmische

Kulcsdal: Illúzió feat. Alpár

7/10

Rónai András

Norwell a Facebookon.

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.