Világszerte fogas kérdés, hogyan lehet a járványhelyzetben élő koncerteket rendezni, ahol és ahogy egyáltalán engedélyezett, megőrizhető-e a koncertélmény a szociális távolságtartás figyelembe vételével, mernek vagy akarnak-e szabadtéren vagy zárt helyen bulizni az emberek. A megoldási opciók az autós koncertektől a biztos távolba szétültetett, limitált számú közönségekig terjednek. Az örök kísérletező The Flaming Lips egyedi ötletet valósított meg.
A zenekar Stephen Colbert késő esti talkshow-jában lépett fel, ahol a karanténidőszak alatt online jelentkeznek be, és rendszerint otthonaikból játszanak a zenei vendégek, a zenekarok esetében ez legtöbbször osztott képernyős virtuális minikoncerteket eredményez. A Flaming Lips ehhez képest egy térben, egy színpadon lépett fel, és játszotta el Race For The Prize című számát pár tucat fős közönségének - úgy, hogy mindenki teljes biztonságban volt, mivel személyre szabott labdákban különítették el a közönség és a zenekar tagjait. Utóbbiak közül csak a két dobos került egy labdába, és a közönségben is vélhetőleg az egy háztartásban élők kaphattak közös golyóbist, mint például az első sorban ugráló-csápoló anyuka a kisgyerekével. A látvány egyszerre szürreális és megható, az emberi találékonyság és egyben a közösségteremtés erejének ünneplése.
A labdába bújás egyébként visszatérő eleme a Flaming Lips koncertjeinek, bár ezelőtt mindig csak az énekes-frontember, Wayne Coyne mászott egy-két szám erejéig műanyag labdacsba, ő viszont még az esküvőjén is egy buborékban mondta ki a boldogító igent. A buborékos koncertlátogatást sajnos aligha lehetne széles körben bevezetni, tekintve, hogy két-három dal után a labdába zárt emberek már ájuldoznának az oxigénhiánytól, de egyszeri, jelképes gesztusnak tökéletes.
