Albumpremier! Black Peter: Being Angry A Little And Whining A Lot

Új szólólemezzel rukkol elő Kolozsi Péter, aki többek között a SeeN és a Napokon oszlopos tagja (és egykor a Blind Myself és az Esclin Syndo basszusgitárosa volt), és korábban, PéterEmber név alatt jelent meg nálunk szólózenészként teljesen egyedül készített albuma, a 2016-os Avagy Péter útjai kifürkészhetetlenek. Most új néven, Black Peterként hozta el Being Angry A Little And Whining A Lot című nyolc számos lemezét. Premier!

Kolozsi Péter nem unatkozik, idén februárban jelent meg a SeeN negyedik nagylemeze, javában készül a Napokon új albuma, amiről egy dalt már bemutattunk, és még egy szólólemezre is jutott mindemellett ideje. Az Avagy Péter útjai kifürkészhetetlenek óta eltelt több mint három évben (főként telente) született viszonylag sok új dal, aminek egy részét a fenti zenekaros formációk vitték tovább, másik része pedig a kukában kötött ki. "Nagyjából 15-20 tételt gondoltam olyannak, amik egy újabb szóló cuccra kerülhetnek, illetve a legtöbb ilyet már eleve oda írtam" – meséli Kolozsi. És hogy miért mostanra készült el a lemez? – "Piszkáltam is ezeket, amikor volt rá érkezésem, toldozgattam, foltozgattam, de mostanáig nem éreztem befejezettnek az anyagot. Ez az egyik hátulütője annak, ha magad csinálsz mindent egy album körül, úgy hogy nincs semmiféle határidő vagy korlát. A tudat, hogy bármikor alakíthatsz rajta, azt érzékelteti, hogy még nincs is meg a végleges verzió. A mixekre is szokták azt mondani, hogy soha nincsen kész, csak be van fejezve. Most viszont ez a nyomorult helyzet a vírus körül új lehetőségként prezentálta magát. Azt tudtam mondani, hogy ha már a szokásosnál is többet görnyedek otthon a gép fölött, akkor legyen annak valami pozitív hozadéka és megállapodtam magammal, hogy befejezem és elengedem ezt az anyagot. Úgyhogy átválogattam a dalokat, kiválasztottam azokat, amik együtt egy egységes képet rajzolnak ki, megcsináltam a végleges keverést és most elengedtem."

Az új anyag műfaji váltást is eredményezett: míg az előző album stílusát Kolozsi "miserable rock" névvel illette, a mostanit "whining pop"-nak nevezte el. "A kezdő, illetve a harmadik dalt leszámítva, amik inkább dühösek, a lemezen végig a saját sebeimet nyalogatom. Ja meg a negyedik dal sem nyafog! Na mindegy, szóval ez történik az emberrel – vagy legalábbis velem – ha huzamosabb ideig egyedül él, sok időt tölt a fejében és közben lehetősége van számokat írni és rögzíteni. Eléggé sötét, szomorkás világ az amit lefest ez az anyag és azt hiszem passzol ehhez a világvége hangulathoz, amin most mindannyian keresztül megyünk." Az új számokon is Kolozsi játszik minden hangszeren, de az első lemeztől eltérően a dobokat ezúttal Szabó László és Porteleki Áron általa felvett dobtémáiból ollózta össze.

halljuk is tehát a súlyos és experimentális második szólólemezt, íme a Being Angry A Little And Whining A Lot:

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.