Poprefrén, falcsapkodás, lánccsörgés – Albumpremier! The Pontiac: Are You Ready Now?

A budapesti The Pontiac tavaly év végén mutatkozott be Magyarradar rovatunkban, zenéjük saját bevallásuk szerint „a bluesrock, a pop, és a grunge szentháromságánál találkozik”. Első EP-jük, a Morning még 2017 őszén látott napvilágot, első nagylemezük pedig nálunk debütál. Premier!

Az Are You Ready Now? címet viselő anyag a közelmúltban alakult GrapefruitMoon Records gondozásában jelenik meg. A rajta szereplő dalok valóban a rádióbarát bluesrock-poprock műfajából indulnak ki, de a gitárközpontú, angol nyelvű szövegekkel operáló számok bőven elkalandoznak a hardrock, a grunge, a jamzenekarok világa, és az americana más oldalhajtásai felé, emitt John Mayeres, amott Pearl James. „Az első nagylemezünk dalai körülbelül a zenekar első másfél-két évét ölelik fel” – meséli Nagy Barnabás frontember a Recordernek. (A zenekar további tagjai: Kiss Péter – gitár; Zákányi Benedek – basszusgitár; Süli Tamás – dob.) – „A legfrissebb dalok a stúdiózás előtti héten születettek meg gyors egymásutánban, míg a legrégebbi már majdnem 2 éves. A legtöbbnek azért hagytunk időt, játszottuk őket koncerteken, sokat alakultak próbákon, míg elnyerték végleges formájukat, ahogy a lemezre kerültek.” A stúdióban együtt játszva vették fel a dalok magvát, ezt követték a plusz sávok – az egyik legérdekesebb a Tracing című dalban hallható, ami lánccsörgésből és a fal püföléséből áll –, valamint az ének. „Dexterrel dolgoztunk a SuperSize Recordingban Törökbálinton, akinek voltak tök jó ötletei, meglátásai gitárhangzásokat, meg mindenféle hangzásokat tekintve, nagyon könnyed és jóleső volt vele dolgozni.”

A zenekarvezető-énekes-gitáros külön-külön is fűzött pár sort a dalokhoz:

Fly:

Ez a dal az újabbak közé tartozik, azt hiszem, a legutolsó, ami megszületett. Himnikus pop refrén, ugrálós riff.

Who:

Elszállós szerelmes kutakodós dal. Ez egy régi dal teljes újragondolása, a régit szerintem maximum egyszer játszottuk koncerten. Az egyik kedvencem.

Tyler:

Igazi fesztiválrakenrol, rohadt jó érzés játszani.

Stand Up:

Témáját tekintve szerintem a legkomolyabb dalunk, a talpra állás, a démonokkal való szembenézés érzését próbáltuk a refrénben zeneileg is alátámasztani, egyébként az üzenet át is ment annak, akihez szól, szóval működik!

Daybreak:

Ez a dal született meg a legrövidebb idő alatt, nagyjából 10 perc volt, valahogy kiszaladtak a gondolatok. Eredetileg zongorán íródott, végül gitárra átültetve került a lemezre, talán egyszer valahol megszólal zongorán is.

Home:

Szegény vidéki fiú elveszett Budapesten, és elege van a nagyvárosból, de tudja, hogy egyszer minden rendben lesz.

I’m Not Broken:

Grungeos őrjöngés, nagyon feszkós dal, de minden jó, ha a vége jó.

Funky:

A legrégebbi dal, eleinte nem is vettük komolyan, aztán annyira megszerettük, hogy nem hagyhattuk le. Tánc!

Tracing:

Ez a dal nemistudomhány verziót kapott már, rengetegszer átírtuk, ennek az eredetije egyszálgitáros country, ehhez képest jó messzire mentünk. Falcsapkodás, lánccsörgés, metál.

a lemezbemutató koncert május 31-én lesz a Robotban (Facebook-esemény), előtte május 27-én, hétfőn esedékes a lemez fizikai megjelenése, a koncertig kizárólag a Wave lemezboltban lehet majd megkapni azon a héten

és akkor halljuk a debütáló nagylemezt, már persze, ha mindenki készen áll:

fotó: Bikali Sándor

lemezborító: Barta Gyöngyi

a zenekar Facebook-oldala

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.