Aki arra számított, hogy a Tame Impala visszakanyarodik a psych-gitárzene felé, az talán szomorú lesz. De ne bánkódjon, inkább sodortassa magát az új dallal a diszkóparkettre.
A Tame Impala nem könnyíti meg a rajongói dolgát. Harmadik stúdiólemezük, a 2015-ös Currents előtt három évig kellett várakoznunk, és A tanú szavaival élve akkor még nem sejtettük, hogy ezt legközelebb még egy évvel megfejelik. Kevin Parker nem unatkozott az elmúlt négy évben sem, dolgozott például Lady Gagával, Travis Scottal, SZA-val, producerként tevékenykedett a Koi Child hip-hop csapat debütlemezén, és már tavaly azt nyilatkozta, csalódna, ha 2019 nyarán nem jelenne meg a negyedik Tame Impala-album.
A TAME IMPALA-NAGYPORTRÉNK ITT OLVASHATÓ
Aztán az idei év elején bejelentették, hogy az ausztrál formáció headliner lesz a Coachellán és a Primaverán, március 30-án pedig a Saturday Night Live zenei vendégeként fognak fellépni – ez mind arra engedett következtetni, hogy idén valóban számíthatunk az új lemezre. De az igazi megerősítés mégiscsak egy új szám tud lenni, ami ma meg is érkezett, már a Patience címmel is utalva a hosszúra nyúlt szünetre. Na de, hogy milyen a szám? Az máris érezhető, hogy folytatódik a neo-pszichedélia felől a szintiközpontú elektronikus műfajok irányába történő elmozdulás: a Patience lebegős-elszállós diszkósláger, amire csukott szemmel, átszellemült arccal hajladozunk a táncparketten, a fényes zongora, a perkás ritmusok, a lustán puffogó r&b basszus, az úsztatott szintik összhatása olyan, mintha a Bee Gees vagy a Supertramp zenéjébe becsempésznénk egy keveset a kilencvenes évekbeli house-ból. A Currents elég megosztó lett – nálunk is: az évösszegző listánk nyolcadik helyén végzett, míg a Lonerismet 2012-ben a kedvenc albumunk választottuk –, voltak, akik visszasírták a pszichedelikus gitárzenét. Azóta viszont már volt időnk megszokni és megszeretni az új hangzást, melynek határait a jelek szerint tovább fogja feszegetni az ausztrál zseni.
