ABBA-moduláció és magasra tett léc – Hallgass svédet!

A svéd popzene világhírű, de hová teszik a hangsúlyokat benne maguk a svédek, melyik
dal és album fontos számukra? Feloldva ezt a kínzó kérdést megkérdeztük a legmagyarabb svédeket és a legsvédebb magyarokat, hogy mutassák meg, mi számukra a magyar és a svéd ízlés néhány fő metszéspontja. Nagyon svédek rovatunkból Csepelyi Adrienn írása a Recorder magazin 69. lapszámából.

DJ Mira Joo

DJ Mira Joo, azaz Joó Mira hosszabb ideig élt Svédországban, s bár már máshová tette át székhelyét, szívesen emlékszik vissza az északi évekre és fellépésekre.

Milyen zenei hatások értek Svédországban?

Göteborg egyik legszuperebb kerületében éltem, Bergsjönben, ahol az egyik szomszédomról kiderült, hogy acid-fan és többek között a Drumcode-nál (a világ egyik legnépszerűbb, szintén svéd techno kiadója) is jelent már meg a lemeze. Bergsjön az egyik trackjének a címe is (Petter B feat. John H & M.E.E.O – Bergsjön Eternal), ami jól mutatja, mennyire magával ragadó ez az egyedi szociális és környezeti élmény. Sokat beszélgettünk, kirándultunk a Bergsjön tónál vagy kértük ki egymás véleményét a stúdióban. John H egyszer meglepett egy Budapest Lights című trackkel is.

John H & M.E.E.O: Budapest Lights

Milyen benyomást tett rád az ottani szcéna?

Érdekes volt látni, tapasztalni, hogy mennyire támogatott a művészetekkel való aktív foglalkozás náluk: nemcsak a belvárosban, hanem a külvárosi részeken is fiatalok által irányított és folyamatosan használt, élettel teli művelődési házak működnek. Ezekben ingyenesen használható próbatermek, stúdiók (például Blå Stället), sok workshop és programok vannak. Önszervezett DJ- és producercsoportokat ismertem meg (pl. Yoko Djs, női DJ-k támogatására hozták létre Göteborgban), akik szintén eszköz- és lakástámogatást kapnak a működésre.

Ajánld nekünk a kedvenc svéd zenéidet!

A magyar szülőktől Stockholmban született Kornél Kovács kiemelkedő zenei jelenség, a kedvencem tőle a Szív utca című dal. Világhírűvé vált techno-előadók pl. Cari Lekebusch, Ida Engberg, Adam Beyer, Cirez D stb. Nagyon szeretem Ida Engbergtől a Blue Yonder (Original Mix) című tracket.

Kornél Kovács: Szív Utca

Solti Árpád

Solti Árpád zeneszerző, a STUDIO 5 kollektíva tagja 2013-ban, egy zeneszerzőverseny kapcsán nyerte el a Norrköpingi Szimfonikus Zenekar anyagi és erkölcsi megbecsülését, így került végül Göteborgba. Azt mondja, a város emberi léptékű, kulturálisan gazdag, színházakkal, múzeumokkal, operaházzal rendelkezik, aminek szimfonikus zenekarát évente vezényli Eötvös Péter. 

Milyen tapasztalataid vannak a svéd felsőoktatásról?

Az itteni oktatás kevésbé tekintélyelvű, viszont annál inkább a csoportmunkákra fókuszál. A hagyományok tisztelete nem jelenik meg (azt inkább lenézik), de mindenféle újfajta megoldás, innováció ünnepelt. A magyar oktatás stabil alapokat adott, itt viszont újfajta technikákat próbálhattam ki. Semmilyen stiláris megkötés nem tapasztalható a tanárok részéről, így aki tudja, hogy mit akar, annak ideális hely, mert hagyják dolgozni. Ami viszont itt szent dolog, mondhatni az ország lelke, az a popzene. Itt tanultam meg, hogy mi az az ABBA-moduláció.

 Fotó: Szecsődi Balázs

Milyen hatással van a svéd egyetem a művészetedre?

Az itteni tanárom az amerikai Ming Tsao volt, aki előszeretettel tanította a New York-i iskola alkotóit (John Cage, Morton Feldman, Christian Wolf stb.). A zeneszerzés mellett elvégeztem egy ún. zenekari zongorista mastert (ami sokban hasonlít a Zeneakadémia korrepetitor szakára) így gyakran játszottam szimfonikus zenekari koncerten zongora, cseleszta vagy csembaló mögött. De voltam musical director is: a zongora mögött vezényeltem egy zenekart mindenféle musicalszámokkal. Újabban templomokban orgonálok, hiszen a megélhetésemet biztosítanom kell. Az egyetem hatalmas francia orgonájának köszönhetően Mészáros Zsolt Máté orgonaművész felkérésére komponáltam, és február 8-án mutatja be Váradi Helga és az Anima Musicae Kamarazenekar csembalóversenyemet, amit nem egy zongorán kellett kigondolnom, hanem ezen az orgonán komponálhattam meg. 

Emberileg is sokat változtam, mint mindenki, aki megméretteti magát külföldön. Magyarországon egy biztonságos rendszerben éltem. Ez itt teljesen megszűnt és magamnak kellett mindent felépíteni.

Ajánld nekünk kedvenc svéd zenéidet!

Számomra hatalmas felfedezés Anders Hillborg művészete, emellett Gösta Nyström is nagy kedvenc. De hogy könnyebb műfajokat is említsek: Peter Lundblad Ta Mig Till Havet című dalát nemrég egy temetésen énekeltem. Sokféle más műfaj is érdekel, például a nu-metal. Olyan klasszikusokkal, mint az egykori Clawfinger együttes. Legyen, mondjuk, a The Biggest, the Best' című számuk.

Peter Lundblad:Ta Mig Till Havet



Antonia Vai

A Stockholmban született Antonia Morvai szülei magyarok. A svéd Adolf Frederiks Musikklasser „Rock & Soul” programjában tanult, majd Budapesten kezdett zenei karriert.

Szerinted miért lehet Svédország ennyire domináns a világ könnyűzenéjében?

Én hiszek a példaképek erejében. Itt nem biológiai okok vagy a hideg időjárás miatt van siker. Szerintem egyszerűen magasra tették a lécet: ABBA a popiparban, Max Martin mint slágerszerző. Egy sikersztori után többen mernek nagyban, globálisan álmodozni. Ez egy pozitív spirál. Egy svéd kissrác szerintem simán elképzeli, hogy nemzetközileg sikeres house producer lesz, és bele mer vágni egy ilyen karrierbe, hisz miért ne? Ott van (volt) Avicii vagy a Swedish House Mafia: ha nekik összejött, neki is sikerülhet.

Ajánld nekünk kedvenc svéd zenéidet!

A végtelen svéd erdőkhöz melankolikus singer-songwritereket ajánlanék, mint Tallest Man On Earth meg persze Ane Brun (aki norvég, de az egyik dala a Fyris folyorol szól, ami a svéd Uppsalában van, haha, így már belefér?) . A Little Dragon After The Rain cimű dala a  warm-up minden koncertem előtt, vagy a Twice, ha álmodozom. Ha hiphop, akkor LoopTroop, a Long Arm Of The Law fuck the system-hangulata. (Tizenhat éves énem kapucniban, az osztályterem végében full hangerőn bólogatott rá). Még mindig állja a helyét, amikor riot hangulatban vagyok. Seinabo Sey – a legfrissebb erő most a szcénában. Dalszerző, énekes sok-sok lélekkel és erővel. Nagy dolgokra hivatott. 

Seinabo Sey: Truth

I Am Soyuz

Az énekes-dalszerzőként ismert gyermeksebész, Bozóky Felícia magyar szülők lányaként nőtt fel és részesült művészeti oktatásban Svédországban.

Szerinted miért lehet Svédország ennyire domináns a világ könnyűzenéjében?

Talán benne van az, hogy máshol, délebbre Európában történelmileg mindenki a piacokon meg a tereken szórakozik, veszekszik és csókolózik, míg a svédeknek bent kellett ülniük a hideg miatt, és ezért zárkózottabb lett a kommunikációjuk. Így találni kellett egy más módot. amivel az ember kifejezheti az érzelmeket, küzdelmeket és szerelmet. Egy egyszerű, négy akkordos popdalban könnyebb kommunikálni, mindenki megérti, és akkor nem kell sikoltozni egymással az utcán, hanem lehet csöndben ülni a buszon miután megírtad a dalt.

Ajánld nekünk kedvenc svéd zenéidet!

Csináltam nektek egy tízes listát, íme:

1. Amason: Flygplatsen (2015)
2. Johnossi: Johnossi (2006)
3. Lykke Li: Youth Novels (2008)
4. The Knife: Deep Cuts (2003)
5. First Aid Kit: The Lions Roar (2012)
6. ABBA: Arrival (1976)
7. The Cardigans: Gran Turismo (1998)
8. Mando Diao: Ode to Ochrasy (2006)
9. Monde Yeux: Naked Girls (2008)
10. Suburban Kids With Biblical Names:  #1
    
    

Amason: Flygplatsen

 
Niclas Trouvé

Svédország budapesti nagykövete, Niclas Trouvé már több hazai rendezvényen is bizonyságot tett arról, milyen fontos számára a zene. Megkérdeztük hát saját zenei tanulmányairól, illetve az életét meghatározó dalokról, zeneművekről.

Mit gondol, mekkora szerepe van a svéd oktatásnak abban, hogy Svédország könnyűzenei nagyhatalomnak számít?

Nyilvánvalóan kulcsfontosságú. A svéd gyerekeknek már jóval az én gyerekkorom – a hetvenes évek – előtt is lehetőségük volt az ingyenes zenetanulásra az iskolában és suli után. Élénken emlékszem, hogy a mi teljes osztályunk megtanult furulyázni (az elején nem szólt valami jól…), aztán negyedikes koromtól minden héten gitárórákat vettem iskola után a barátaimmal. Még ma is játszom, negyven évvel később! A zenével való korai találkozás és a hangszerekkel való megismerkedés jó alapot adott a további zenei érdeklődéshez és az improvizációhoz is. Az utóbbi években természetesen mindezek mellett a számítógépes zeneszerkesztő programok használatát is tanítják, amit nagyon élveznek a gyerekek.

Ha olyasvalakinek kellene bemutatnia kizárólag zene segítségével Svédországot, aki még sosem hallott az országról, miket mutatna meg az illetőnek?

Nagyon sokféle zene adná ki Svédország zenei karakterisztikáját a komolyzenétől a népzenénig, a dzsessztől a kortárs elektronikus tánczenéig. Íme, néhány azok közül, amelyek nagyon sokat jelentenek a svéd emberek különböző generációinak, segítettek a svéd zene jó hírét vinni szerte a világban – és néhány közülük az én személyes kedvencem is.

1. Johan Helmich Roman: Drottningholmsmusiken
2. Hugo Alfvén: Swedish Rhapsody Nr.1, op.19 Midsommarvaka
3. Bobby Ericson: Utskärgård
4. Lars-Erik Larsson: Pastoral suite: Romance
5. Monica Zetterlund: Sakta Vi Gå Genom Stan
6. Jan Johansson: Berg–Kirstis polska
7. Europe: The Final Countdown
8. A Till Havs című dal Jussi Björling előadásában
9. Jon Henrik Fjallgren: Daniel's-joik
10. ABBA: Dancing Queen
11. Laleh: På Gatan Där Jag Bor
12. Loreen: Euphoria
13. Avicii: Without You ft. Sandro Cavazza
14. Axwell Λ Ingrosso: Something New
15. Robyn: Dancing On My Own
16. Zara Larsson: Ruin My Life

Johan Helmich Roman: Drottningholmsmusiken

Szerző: Csepelyi Adrienn