Eléggé meg tudja adni az alaphangulatát egy koncertnek, ha az ember arra lép be a terembe, hogy a merch pultnál éppen egy később az eladó cuccok közé kerülő gördeszkalapot dekorál az a Youth, aki nem csak a Killing Joke alapítótagjaként és basszgitárosaként írta be magát a zenetörténetbe, hanem egy halom más fontos projektben, többek közt az ambient alapvetés The Orb-ban is részt vett sok évtizedes pályafutása alatt.
A post-punk alapoktól az industrial metalos kitérőkön át a rádióbarát rockig sok fázison végighaladó Killing Joke nyolc évvel az A38-as koncertje után tért vissza Budapestre, ráadásul eredeti felállásában, a negyvenedik évfordulós turnéján. A mindig szuggesztív frontember Jaz Coleman és Youth mellett a dobos Paul Ferguson és a gitáros Geordie Walker egy egész karriert végigvevő programmal készült és ha rajtuk múlott volna, valószínűleg ez lett volna az év legnagyobb hazai post-punk örömünnepe. Hogy mégsem teljesen az lett, az nagyrészt a hangosításon múlott: ha egy zenekar saját hangtechnikust hoz, az sülhet el nagyon jól is, mivel elvileg a saját ember tudja a legjobban, hogy hogyan is kellene szólnia a koncertnek, de lehet belőle katasztrófa is, ha az illető az adott klub sajátosságaival nem törődve lövi be a hangrendszert. Itt sajna az utóbbi volt a helyzet, aminek a színpad előtt szinte elviselhetetlenül túltolt hangerő, a terem hátuljában pedig erőtlen doboz-hangzás lett az eredménye, ami a pont megfelelő helyen álló keveseket leszámítva mindenkinek eléggé belerondított az élménybe. Kár érte, mindenesetre reméljük, nem kell majd újra nyolc évet várni a pótlásra.
A turnéra a szintén angol Turbowolf kísérte el Colemanékat, akik, ahogy egy ismerős jellemezte őket találóan: igazi szőröstökű rákenrollt játszanak. Egyenesen a hetvenes évek legmélyének glammel ötvözött hardrock-bugyraiból, annak minden dögösségével, túltoltságával és szeretnivaló gagyiságával. Zeneileg annyira nem passzoltak a post-punk veteránokhoz, de ez valószínűleg senkit nem zavart, mivel elképesztő hangulatot csináltak, vagyis az előzenekari szerepüket tökéletesen betöltötték.
Frank Olivér (infinitebeat.hu) fotói.
Killing Joke:
Turbowolf:
Ajánlott bejegyzések:
-
Eklektika helyett poszt-punk úthenger – Ilyen volt a Soft Moon a Dürer Kertben
-
Sátán, fű és koponyák – Ilyen volt a Dopelord és a Stoned Jesus a Dürer Kertben
-
Floppymetal és kukacore – ilyen volt a Master Boot Record és az Arottenbit a Turbinában
-
Ilyen volt a Frank Carter and the Rattlesnakes a Dűrer Kertben
-
K-pop fesztivál félgőzzel – Ilyen volt a Mokkoji Korea a Budapest Parkban
