A legújabb nagy offshore-botrány egyik mellékszereplője a U2 énekese, de nem baj, mert csak kicsit offshore-ozott. Korábban is sokat kritizálták az adózási szokásai miatt.
A Paradise Papers néven ismertté lett iratanyagot feldolgozó újságírók találtak rá Bono, polgári nevén Paul Hewson ügyletére. Egy Máltán bejegyzett cég, a Nude Estates befektetője, ami vett egy litván bevásárlóközpontot 5,1 millió fontért, majd továbbadta azt egy Guernsey-n (Csatorna-szigetek) bejegyzett cégnek, melynek neve Nude Estates 1. Máltán a cégek nyereségét 5% adó terheli, utóbbi adóparadicsomban semmi.
Bono nem tagadta mindezt, hanem szóvivője útján azt közölte, hogy mindez teljesen legális, ráadásul Bono csak kisebbségi, passzív befektető. Közben amúgy a bevásárlóközpontot üzemeltető cég 2011 óta nem fizetett adót.
NÉZD, AZ OTT BONO! ÚJ U2-KLIP NEW YORKBÓL
Mindez többeknek eszébe juttatta a U2 korábbi adóügyeit. Amikor Írország a művészek számára biztosított, 1969-ben kitalált kedvezményes adózásban bevezetett egy felső korlátot, a U2 ügyleteinek egy részét Hollandiába helyezte át.
Bono akkor azt mondta, hogy nagyon bántja, hogy sokan emiatt képmutatással vádolták. Nem ő képmutató, hanem azok az írek, akik élvezik annak gyümölcseit, hogy az ország ügyesen kidolgozott pénzügyi rendszerével oda vonzott egy csomó céget - azt meg bezzeg utálják, ha egy ír viszi máshova az üzletet.
"Az, hogy aktivista vagyok és jótékonykodok, nem jelenti azt, hogy üzletemberként hülye lennék" - mondta később. Egyébként egy egész vagyont fizetnek be adóként - és örömmel teszik! -, csak épp' van néhány "okos ember, aki nekünk dolgozik, és igyekszik észszerűsíteni azt, ahogyan adózunk".
