Tíz évnél is hosszabb lappangást követően került az olvasókhoz Dénes József, azaz Dönci szépirodalmi igénnyel megírt memoárja. A kötet az NKA Cseh Tamás Programmal együttműködő Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.
A nyolcvanas évek undergroundjának fenegyereke testközelből mutatja be könyvében a Kassák klubos bandák mindennapjait, de őszintén beszél megtéréséről és az őt befogadó közösségtől való eltávolodásáról is. A szerző végül számot vet azzal, hogy nem szökhetünk el mindig, minden elől.
Dolgozott Dönci nyomdai segédmunkásként, öltözőőrként és könyvárusként is, de elsősorban mégiscsak gitáros volt. A zenére tette fel az életét. Könyvében a hetvenes és a nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori pontossággal elmélkedik a „pasarétiek bandájában” és a „szakállas szürkeállomány” körében eltöltött éveiről, de kifogástalan pillanatképekkel örökíti meg a Ferencvárost is. Regényes önéletírása örömről és nehézségekről szól.
A 2005 óta barátok és zenésztársak által őrzött kéziratot a korszak kutatója, Vass Norbert rendezte sajtó alá. „Aki kezébe veszi a kötetet – mondja a szerkesztő –, nemcsak a nyolcvanas évek zenei panteonját és infrastuktúráját ismerheti meg, hanem tanúja lehet annak is, ahogy egy örök kétkedő, állandóan szökni próbáló érzékeny zenész keresetlenül számot vet az életével és annak végén – éppen az írásban – a megnyugvást is megleli.” Szép, mint a málló falon fejét felütő hangjegyminták és erős, mint körtepálinkára parkánt küldeni.
A cikksorozat a Cseh Tamás Program együttműködésével készül.
