Rufus Wainwright: Take All My Loves: 9 Shakespeare Sonnets (Lemezkritika)

Rufus Wainwright előszeretettel gondolkozik grandiózus koncepciókban, de legújabb projektje még annak fényében is meglepőnek hat, hogy a kanadai fenegyerek korábbi művei között követte már egymást Judy Garland előtt tisztelgő koncertfelvétel, operaelőadás és színtiszta popprodukció is.

Kiadó: Deutsche Gramofon / Universal

Megjelenés: 2016. április 22.

Stílus: opera, klasszikus pop

Kulcsdal:  A Woman's Face - Reprise (Sonnet 20)

Az idén zajló Shakespeare-emlékév (halálának 400-adik) minden bizonnyal egyik legegyedibb produkciója Rufus Wainwright új albuma, amelyen a kanadai énekes a világtörténelem egyik legmeghatározóbb kulturális ikonjának szonettjeiből zenésít meg néhányat. A könnyűzene szférájával csak itt-ott érintkező, a színpadiasságot természetesen nem nélkülöző lemezt a szokásosnál is nehezebb osztályozni – ettől most el is tekintünk –, de az tény, hogy bőven vannak erényei. A recitált szonetteket igazi élmény hallgatni, és a Wainwright által felépített zenei környezet is szépen illeszkedik az egyes művek sajátos különvilágához. Érdemes tenni vele egy próbát.

Csada Gergely

WAINWRIGHT MÁR 2010-BEN IS LEMEZRE VETT 3 SZONETTET, AMIRŐL A RECORDERNEK ADOTT INTERJÚJÁBAN IS BESZÉLT.

A többek között Florence Welch, Helena Bonham-Carter és Willliam Shatner közreműködésével elkészült album itt meghallgatható: