Wow, Beck trap-alapra rappel!

Beck már eddig is rengeteg hangzást és stílust magára öltött a foltól a hiphopon át a diszkóig, legújabban pedig mintha napjaink aktuális rádiós popzenéjét szabná testre, egy nála 20-25 évvel fiatalabb előadó bőrébe bújva. Ennek első jele a tavaly júniusban kiadott Dreams kislemezdal, amely nyárias, fülbemászó funky poprockjával és harsányságával váratlan fordulatot hozott a 2014-es Morning Phase album akusztikus-melankolikus világa után, de a Wow című új dala tovább megy ebbe az irányba: még fülbemászóbb, még slágeresebb, lazán beleillik a jelenlegi trapes-R&B-s mainstream poptrendbe, sőt, a Lean On-tól sincs nagyon messze. 

Mindez persze csak addig meglepő, míg nem tudjuk, hogy a Wow-n is, akárcsak a Dreams-en Beck napjaink egyik legjobb fülű, legkeresettebb slágergyárosával, Greg Kurstinnel dolgozott együtt. Kettejük munkakapcsolata sok éves múltra tekint vissza; Kurstin játszott Beck koncertzenekarában is, aztán végig ott volt a holdudvarban. Nagyjából három és fél évvel ezelőtt kezdődött köztük a szorosabb együttműködés, írták sorban a dalokat, melyekből az eredeti tervek szerint tavaly jött volna ki egy album. Mivel Beck kapott egy turnéajánlatot, illetve több közreműködői felkérés is befutott (Chemical Brothers, M83, Flume), így a lemez tolódott, közben tovább dolgoztak az anyagon, ami mostanra nagyjából elkészült, jelenlegi állás szerint idén októberben jelenik meg.

A Wow tehát egyúttal Beck egyelőre cím nélküli következő albumának beharangozója, ezek alapján az lesz az eddigi legszégyentelenebbül popos lemeze. Az ebből a dalból is lejön, hogy Beck lubickol ebben a szerepkörben, nagyon érzi és élvezi ezt a virgonckodást, lásd a fenti sajtófotó lezserül huncut arckifejezését, illetve a Wow őrült animációs szövegvideóját. Középkorú előadóknál, ha zeneileg fiatalosak akarnak lenni, a végeredmény általában belecsúszik a cikibe, de Becknél nem ez a helyzet: pimaszul jól áll neki a megfiatalodás.