Egy fesztivált manapság rengeteg rendelet szabályoz: a zöld szempontokat kicsit is ismerő szervezőnek már a tervezés fázisában számolnia kell sok, például élelmiszerekre, szálláshelyekre és vízügyekre vonatkozó előírással, pláne, ha tényleg csökkenteni akarja a terhelést. De hogy mit tesznek pontosan a fesztiválok a környezetvédelem érdekében? Erre ők maguk válaszolnak.
Az eltartóképesség mérése: az ökológiai lábnyom
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. Ez egy olyan érték, ami megmutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett a társadalom egy részének – jelen esetben egy-egy fesztivál közönségének mekkora földterületre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ezen érték kiszámításának terén egyelőre még nagy a bizonytalanság, hiszen nehéz a fesztivál helyi adottságaihoz igazítani. Talán pont ennek köszönhető, hogy a Recorder által megkérdezett fesztiválszervezők semelyike sem rendelkezett pontos információval a kérdést illetően – sőt, legtöbben azt nyilatkozták, hogy ez náluk nulla. Egyedül a SZIN tud hozzávetőleges értéket. „A SZIN ökológiai lábnyomáról egy 2010-es számítás alapján tudunk hivatalos adatot adni, amit a Követ Egyesület végzett. A SZIN becsült alapterülete 14 hektár, az eredmény alapján viszont a rendezvény működéséhez naponta hétszer akkora földterületre van szükség, vagyis egy napi működéséhez a Föld körülbelül 100 hektárnak megfelelő területtel egyenértékű erőforrást biztosít. Ez természetesen jóval nagyobb terület lenne, ha a fesztiválozók nem alkalmaznák az ökotudatos megoldásokat. A kérdőíves felmérés alapján azt is kiszámolták, hogy mekkora a fesztiválozók lábnyoma, és ezt kivetítették egy évre. A fesztivál ökotudatos látogatói a fenntartható lábnyom területén belül maradtak (2,1 hektár), vagyis nem használnának egy év alatt több területet, mint amekkora jutna számukra, míg a pazarló fesztiválozók egyéves ellátásához 4,5 hektárra lenne szükség.”
ECORECORDER FÓKUSZTÉMÁNK TOVÁBBI CIKKEI ITT OLVASHATÓK.
Víz
A Föld 71%-a víz, ám ennek mindössze 2,5-3%-a édesvíz – az, ami a létfenntartásunkhoz szükséges. Ráadásul ennek közel kétharmada jég vagy hó, így mindössze 1% az, amit hasznosíthatunk. Éppen ezért fontos annyira a vízpazarlás meggátolása. Az O.Z.O.R.A. fesztivál például a tavalyi évben összesen 450 db ún. árnyékszéket – vagyis pottyantós vécét – épített, amelynek legfőbb előnye, hogy nem vízöblítéssel működik. Ráadásul az így összegyűjtött salakanyag 80%-át a rendezvény után műtrágyaként hasznosítják a fesztivál területét körülölelő családi gazdaság termőföldjein.
Zaj
A zaj megítélése tulajdonképpen szubjektív: hiszen míg egy fesztiválozó koncertnek hívja, addig a környéken lakó nyugdíjasok valószínűleg ricsajnak. Szintjét egy bizonyos egyenértékhez képest mérik, mértékegysége a decibel. A zajterhelési határérték 65 decibel, amely felett már zajszennyezésről beszélünk. Ezzel a leginkább egyértelműen a Sziget Fesztiválnak gyűlt meg a baja, az óbudai és az újpesti polgármester is több ízben szembe került miatta a rendezvénnyel. Ennek köszönhető többek közt, hogy ott a szabadtéri színpadok programja csak este 11-ig tart. De még az olyan, a településektől viszonylag messze eső fesztiválok, mint a Fishing On Orfű is gondosan ügyel a zajszennyezés elkerülésére. „A fesztivál öt zenei helyszínnel bír, és talán az egyetlen zenei fesztivál vagyunk, ahol kora délutánig relatíve csend uralkodik. A színpadainkat úgy pozicionáltuk, hogy ne a lakott területek felé szóljanak, az orfűiekkel is jó viszonyunk van, valamint folyamatos hangerőmérésekkel igazoljuk, hogy ne lépjük túl a kulturált – és egyébként jogszabály által meghatározott – zajkibocsátás mértékét.”
Közlekedés
A járművel való közlekedés elkerülhetetlen velejárója a légszennyezés. Ez elsősorban a belső égésű motorok által kibocsátott gázok miatt következik be – hiszen ezek jelentős mennyiségű levegőt használnak fel, cserébe pedig káros kipufogógázt bocsátanak ki. Az ilyen szennyezések fő okozója a közúti közlekedés, ennél kisebb a vasúti, a légi és a vízi közlekedés károsanyag-kibocsátása. Éppen ezért optimális a gépkocsival történő közlekedés visszaszorítása, főleg a fesztiválokon, ahol egyébként is a megszokottnál jóval több ember veszi igénybe az utakat. Például a SZIN-re látogatók egyáltalán nem hajthatnak be autóval, sőt ez a személyzet számára is korlátozott. A szlovákiai Pohoda kérdésünkre elmondta, hogy elektromos járműveket és bicikliket használnak, sőt, ezt javasolják a fesztivál fellépői számára is, a Campus pedig kedvezményes kerékpárkölcsönzést biztosít. A megkérdezettek szinte mindegyike kiemelte, hogy népszerűsítik a telekocsizást is.
Hulladék
A választ adó fesztiválok talán a hulladék eltakarítására ügyelnek a legjobban, a környezettudatosságnak ez a leglátványosabb eleme egy ilyen eseményen. Az évről évre más helyszínen megrendezésre kerülő EFOTT például ún. hulladékválogató művet üzemeltet, saját hulladékgazdálkodást folytat. „25-30 ember dolgozik folyamatosan azon, hogy összeszedje a hulladékot. A szemeteszsákok tartalmát ezután rögtön felborítjuk egy futószalagra, és helyben szelektáljuk, majd tömörítjük azt.” Ez a fajta szelektív hulladékgyűjtés már három éve jellemző az O.Z.O.R.A.-n is. Érdekes, hogy ehhez képest a trencséni Pohoda saját bevallása szerint a szlovák és cseh fesztiválok közül elsőként adaptálta a módszert. Úgy tűnik, a Re:pohár alkalmazásában is előrébb járunk szomszédainknál, hiszen a Pohodán tavaly bevezetett termék a legtöbb hazai eseményen már évek óta bevett gyakorlatnak számít.
Az erre kijelölt személyzet mellett azonban egyre több helyen gyűjtik a szemetet maguk a fesztiválozók is. A Sziget és a Volt fesztiváljain tavaly 500 Ft-os kötelező letéti díj ellenében kaptunk zsákot, ugyanezt a SZIN és az O.Z.O.R.A. ingyen adta. Sajnos arról nincs adatunk, hogy a pénzes ösztönzés ebben az esetben mennyire hat ösztönzően a fesztiválozókra. Az O.Z.O.R.A. egyébként 2009 óta a bejáratnál minden jegyvásárlónak egy zsebben hordozható cigarettacsikktartót is ad. De a Pohoda is gondol a dohányzókra: bár a zárt helyszíneken tilos a cigarettázás, a sátrak elé helyezett hamutartókkal próbálják csökkenteni az eldobált csikkek számát.
MAGYAR ÖKOTUDATOS POPZENÉSZEK A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL.
Helyreállítás
A helyszín esemény utáni rendebhozása nyilván függ a terület nagyságától és a fesztivál ideje alatti védőintézkedésektől is. A legrövidebb idő alatt éppen ezért az O.Z.O.R.A. végez (48 óra), a Fishing On Orfű a kempinggel kötött szerződést is figyelembe véve 2-3 nap alatt takarít el maga után. 4 nappal a fesztivál vége után a trencséni reptéren szinte nyoma sincs a Pohoda forgatagának, a SZIN pedig egy hét alatt állítja vissza a helyszínt eredeti állapotába. Az EFOTT még ennél is továbbmegy: fákat ültet, de a Campus is jelentős összeget fordít fásításra és madáretetők kihelyezésére.
Civil szervezetek
Az O.Z.O.R.A. szervezői azt mondják, szerencsés helyzetben vannak: „A legjellegzetesebb csodafegyverünk, hogy ebben a szubkultúrában kiemelkedően magas a környezettudatos emberek száma. A szervezésben résztvevőktől kezdve a látogatókig mindenkinek egyaránt fontos és természetes, hogy a lehető legkisebb mértékben terhelje környezetét.” A fesztiválokon egyre nagyobb számban vesznek részt különféle zöld civil szervezetek is, amelyek a környezettudatosságra általában játékosan hívják fel a figyelmet. A FOO-n nagy sikerrel működnek a környéken zajló gyalogos-, kerékpáros- vagy akár barlangtúrák is. A megkérdezettek szerint a fesztiválozóknak általában nem okoznak kényelmetlenséget az olyan elvárások, mint a szemeteszsák-használat vagy a Re:pohár. És abban is mind egyetértettek, hogy a környezetvédelemnek még fontosabb szerephez kell jutnia az ilyen volumenű események szervezése során. A jelek szerint mindenki kiemelten foglalkozik a kérdéssel, és elengedhetetlennek tartja a folyamatos fejlődést ezen a területen.
(Megkerestük a Sziget Kulturális Menedzser Iroda által szervezett fesztiválokat is, de tőlük lapzártánkig nem érkezett válasz.)
Biczó Andrea
A Független Ökológiai Központ Alapítvány kiadásában, Halmay Richard és Kovács bence szerkesztésében megjelent egy Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez címmel megjelent egy kiadvány, ezt minden szakmabelinek és téma iránt érdeklődőnek ajánljuk - a kötetről bővebben lásd a FÖK oldalán!
