Egy hete bővült Magyarradarunk Sazabio profiljával, most pedig itt az ígéretes budapesti producer új EP-je, két légies dallamokon és hipnotikus grúvokon szárnyaló house-alapú trekk, melyek lélekben messzire röpítenek a téli borongásból.
A Pocket Shy EP-t a nemrég elindított hazai label, az Attaché adja ki. "Előtte nem sok 4/4-es tánczeném volt, a kiadó profilja miatt viszont úgy gondoltam, hogy erre fogok rágyúrni. Később kiderült, hogy egyre gondoltunk" - mondja Sazabio. " A Late-nél a zongora volt a meghatározó hangszer. Feljátszottam az akkordokat és ezt próbáltam úgy kezelni, mintha valahonnan szemplingeltem volna, ezt az érzést erősítendő raktam rá a vinyl zúgást. A szerintem rám jellemző melankóliát nem tudtam levetkőzni, itt igazából afféle 'Erlend Oye-dallamok' érhetők tetten. A telefon-interferencia idegesítő zúgását pedig már rég használni akartam, a ritmikája miatt a trekk szerves része lett. A Fownernél az alapkoncepción kívül csak abban voltam biztos, hogy basszusgitárt fogok használni. Mivel a zeneírásnál nem vagyok túlzottan tudatos, elég sokfelé elkalandoztam, ez érezhető is a trekkben, az intróból nem egyértelműen következik az, ami később lesz. Szeretem a régi szintiket és a Fender Rhodes villanyzongorát, ezekkel akartam dolgozni, olyan tánczenét csinálni, ami utal a 70-es évek diszkójára, erős alja van, és elég szabad ahhoz, hogy játszhassak a dallamaimmal - és ez nálam mindig melankóliába torkollik." - kommentálja a számokat a producer.
Íme, Sazabio remek új EP-je (hogy a számok mennyire melankolikusak, döntse el mindenki maga, szerintünk nem azok):