A kanapéról a sztárok közé - Ryn Weaver

Mikor idén június végén a Soundcloudra kikerült egy Ryn Weaver nevű énekesnő első dala, az OctaHate, mindössze egy képet lehetett róla találni és annyit tudtunk meg róla, hogy New York és Los Angeles között ingázik. Beszélt azonban helyette maga a dal, ami a nyár egyik legjobb színtiszta popszáma lett, és hamar milliós hallgatottságot generált, néhány jól időzített sztártweetnek (is) köszönhetően. Bemutatjuk a jövő év egyik valószínű nagy befutóját.

Nem sokkal az OctaHate megjelenése után kiderült pár érdekes dolog, például, hogy a dalnak az a Michael Angelakos volt a producere, akit a Passion Pitből ismerhetünk, de benne volt a buliban Cashmere Cat (Ariana Grande, Tinashe), Benny Blanco (Rihanna, Nicki Minaj, Ed Sheeran) és Charli XCX is, aki a számírásban segédkezett. Nem semmi névlista ez, pláne ha hozzátesszük, hogy a feltöltéstől számított 24 órán belül olyanok kezdtek el rajongani Weaverért a Twitteren, mint Jessie Ware, Hayley Williams a Paramore-ból és Tom Krell (How To Dress Well), aki rögtön együtt is akart dolgozni a hölggyel. A találgatások persze rögtön megkezdődtek, hogy ez azért nem lehet ennyire szép tündérmese, ugye Lana Del Rey óta tudjuk, hogy a semmiből pillanatok alatt sztárrá váló énekesnő története legtöbbször kamu, évek háttérmunkája van a dologban. Ha így is lenne, a 21 éves Weaver jól játssza a szerepét: mikor a Stereogum felkapta az OctaHate-et, ő maga kommentelt a cikk alá, amiben megköszönte a írást, és elmesélte, hogy egy buliban találkozott a producerekkel, ahol a telefonján mutatott nekik pár demót nekik, ők pedig rákaptak. Elárulta azt is, hogy marhára le van égve, kilépett az egyetemről, hogy zenélhessen és gyakorlatilag kanapékon él, barátról barátra couchsurfingel. Némi kutatómunka után újságírók kiderítették, hogy Ryn Weaver korábban Aryn Wüthrich és FemFemFem néven már próbálkozott zenei karrierrel és hogy szerepelt egy CSI részben is.

Mindez amúgy tökmindegy, mert az OctaHate megérdemli a népszerűséget, talán a Video Games óta nem volt ilyen jó debüt single-je semmilyen énekesnőnek. Charli XCX munkája érezhető benne, a csilingelő alap és a kirobbanó refrén az ő kezének nyomát viseli. Nem sokkal később jött a folytatás, a Promises formájában, ami mellé már jött a hír, hogy ezen a néven jelenik majd meg Weaver első EP-je is, valamikor ősszel. Ez a dal már jóval elektronikusabban szól, lassan épül fel az epikus végkifejletig, az énekesnő is magabiztosabb, szebben szól "florence welchesen" beremegő mezzoszoprán hangja. Szintén a Stereogumnak adta az első interjúját is, amiből megtudhattuk, hogy Benny Blanco újonnan indított kiadójához, a Friend Keep Secrets-hez igazolt le és ott nagyban dolgoznak a bemutatkozó albumán, méghozzá Jessie Ware-rel, akivel hamar nagy barátnők lettek. A pár hete megjelent Promises EP-n az eddig tárgyalt két dal mellett további kettő kapott helyet, de annál többet, mint hogy korrektek, nem igazán lehet róluk elmondani, felépítésben és hangzásban a Promises-re (mármint a dalra) készült variációnak tekinthetők. Két remek debütáló single azonban már több, mint amit a legtöbb kezdő énekesnő magáénak tudhat. Az OctaHate pedig most klipet is kapott, így végre mozgóképen is megtekinthetjük Weavert és az ő egészen egyedi divatstílusát. A klip bennünk csak erősítette a gyanút, hogy valami nincsen rendben ezzel a "koldusból királylány" történettel, egész egyszerűen korához és állítólagos gyakorlottságához képest túl profin viselkedik a kamera előtt, bár az is lehet, hogy ezt csak színésznői múltja teszi, nem tudjuk. Az egyetlen biztos, hogy az OctaHate még mindig az év egyik legjobb popdala. 

a teljes Promises EP: