Mesterséges mélyűri merülés – Elektronikus tánczenei lemezek

Az év vége és az egyre hidegebb tél közeledtével érezhetően a sötétebb, jövőbetekintő és -vágyódó kiadványok dominálnak az elektronikus zenei kiadóknál. Aktuális kedvenceink nyitóképen a bristoli Livity Sound kiadó logója.

Bristolból évről évre rendre érkeznek újító tánczenék, így a nagyérdemű mondhatni már várta, hogy mi lesz a következő nagy durranása a városnak, ami végül Peverelist – azaz Tom Ford – Livity Soundja lett (az ő irányítása alá tartozik egyébként a Punch Drunk label is). A kiadó, zömmel helyi szerzőket felvonultató, első nyolc megjelenését némi extrával két CD-re összegyűjtő válogatása (Livity Sound, Livity Sound, 2013) a korai breakbeat legklasszabb ritmusképleteit értelmezi újra a modern UK bass dimenziójában. A számokban ráadásul nagyon erős dub és törzsi áthallások is észrevehetőek – esetenként a szögelés, vastag szintik és nyers minimaltechno eszköztárával kiegészítve.

A liverpooli John Heckle tehetségét jelzi, hogy az első zenéi pár éve Jamal Moss Mathematics kiadójánál láttak napvilágot. Ugyan a Desolate Figures (Tabernacle Records, 2013) című második albuma most egy relatíve kisebb cégnél jött ki, de szerencsére jól hallatszik, hogy a szerző még mindig ígéretes jövő előtt áll. Analóg Chicago house zenék szólnak szűk egy órában: a jelenkorra jellemző acid revival mellett szerencsére a dallamosabb, több melódiát felkínáló témák is szép arányban vannak jelen és egy-egy, kifejezetten primitív ritmusképletnek köszönhetően valóban sokszor olyan, mintha újra 1992-ben lennénk.

A svéd Patrik Skoog döbbenetesen nagy meglepetést okoz: az Exit Earth (Third Ear, 2013) az első albuma, ami a polgári nevén jelent meg, és sokkal szofisztikáltabb, tartalmasabb és művészibb hatást kelt, mint az alteregóival (pl. Agaric) jegyzett, egyszerű parkettzenéi. Gyönyörű űrtechno bontakozik ki kilenc hibátlan felvételen át – tökéletes választás sci-fi regények olvasásához és klasszikus Quake/UT lanpartykhoz. Sokat mondanak a számcímek: Saturnian Acid, Stay In Orbit, Death Of A Pulsar satöbbi.

Két év után ismét új albummal jelentkezik Conforce, és elképesztő, hogy a holland szerző még mindig felül tudja múlni önmagát. A Kinetic Image (Delsin Records, 2013) szakít a technóval, és inkább az agyas IDM-formák felé tekint tudományos electro és gépies ambient elemek gyakori felhasználásával. Gerald Donald hatása abszolúte érezhető a lemezen, ami nem egy rossz dolog, de míg az egykori drexciyás legenda inkább a feketefehér tónusú laborköpenyes electrót részesítette előnyben, addig Conforce a gépeket bemutató futurisztikus, lézervonalas irányt preferálja.

Velkei Zoltán

52 perces ízelítő a Livity Sounds hangzásából egy Rinse FM-es rádióműsorban:

Heckle és a Blindman's Bluff:

Skaag lemeze teljes egészében:

egy új Conforce-trekk, a Spatiotemporal: